Tovább nőtt a keresztények üldözése, aggasztó adatok láttak napvilágot. Illusztráció. Fotó: MTI/Lakatos Péter
Tovább nőtt a keresztények üldözése, aggasztó adatok láttak napvilágot. Illusztráció. Fotó: MTI/Lakatos Péter
 / Közélet

Megjelent a keresztényüldözés globális helyzetét áttekintő éves riport, amely számos országban jelzi a keresztény közösségek elleni támadások fokozódását. A legveszélyesebb hely Jézus követői számára még mindig Észak-Korea, ugyanakkor Afrika és Ázsia számos állama és négy amerikai ország is érintett.

Hirdetés

A világon minden hetedik keresztény üldözést szenved hitéért.

Ez a szám még drasztikusabb Afrikában, ahol minden ötödik, és Ázsiában, ahol ötből két keresztény néz szembe az üldöztetés valamely formájával. A kortárs keresztényüldözést monitorozó Open Doors szervezet legfrissebb globális jelentése alapján a legkegyetlenebb elnyomást továbbra is Észak-Korea keresztény közössége szenvedi el, a képzeletbeli dobogóra az afrikai Szomália és az Arab-félszigeten fekvő Jemen állhat még fel. Mintegy 388 millió Krisztus-követőt érint közvetlenül az üldöztetés.

Az Open Doors által évente kiadott jelentés, a World Watch List a „top 50” országot rangsorolja, vagyis azokat az államokat, amelyekben szélsőséges, vagy nagyon magas szintű a keresztények elnyomása. (Ez azt is jelenti, hogy azon országok, amelyekben egyszerűen „csak” magas szintű az üldözés, jellemzően fel sem férnek a listára – így van ez idén is.)

Hirdetés

Világelsők és „nagy visszatérők”

Az ötven országot felvonultató lista élén idén is (ahogyan egyetlen rövid megszakítással már évek óta) Észak-Korea áll. A jelentéshez csatolt összefoglaló értékelése szerint a kommunista rezsim „továbbra is az egyik legbrutálisabb diktatúra a világon és az üldözés általános helyzete nem változott”. „A kereszténységnek még mindig nincs helye Észak-Koreában, és a Jézus imádására tett legkisebb utalás is pusztító következményekkel járhat” – írják a szakértők.

Míg Észak-Koreában még így is 400 ezer körüli keresztényről szólnak a becslések, a második helyezett Szomáliában mára alig néhány százan maradtak. Akik az Afrika szarván elterülő bukott államban Jézust tartják uruknak, az iszlám elnyomással néznek szembe. Az üldözés mértéke gyakorlatilag megegyezik a Kim Dzsongun rezsimje által kifejtettel; míg előbbi 97 pontos a százas skálán, Szomália 94 ponttal „büszkélkedhet”. Nem jobb a helyzet Jemenben sem (93 pont), ahol a maroknyi keresztény közösséget szintén az iszlám elnyomás fenyegeti.

Újra bekerült a tíz legintenzívebb keresztényüldözést kifejtő ország közé Szíria, amely az egy évvel ezelőtti 18. helyről a 6. pozícióba került. Ennek fő oka a keresztény emberek és istentiszteleti helyek ellen elkövetett fizikai támadások számának növekedése volt, különösen a 2025 júniusában Damaszkuszban történt templomi támadás, amelyben 22 ember meghalt és 63 megsebesült. A keresztényekre nehezedő nyomás az élet minden területén nőtt, az új rezsim alatt a vallásszabadság rendszerszintű elfojtása zajlik. Nepál három év szünet után jelent meg újra a listán, amelyen jelenleg a 46. helyet foglalja el, miután az országon végigsöprő tüntetéshullám következtében lemondott posztjáról K.P. Sharma Oli miniszterelnök, a hatalmi vákuumot pedig szélsőséges hindu csoportok használták ki a vallási kisebbségek ellen fordulva. Az ország helyzete a márciusra kiírt választásokat követően stabilizálódhat, a helyi közösségek egyelőre kivárnak.

Az erőszak számokban:

  • 4849 keresztényt öltek meg hitének megvallása miatt;
  • 4712 keresztény tartóztattak le ugyanezért;
  • 3632 templomot és gyülekezeti épületet támadtak meg 2025-ben világszerte, eközben
  • 224 129 keresztény kényszerült otthona elhagyására.

(A fenti adatsor csak az ismert eseteket rögzíti, a valós számok ezeknél akár jóval magasabbak is lehetnek.)

Megdöbbentő erőszak Afrikában

A keresztények számára legveszélyesebb ötven országból negyvenhat Ázsiában vagy Afrikában található. Mindössze négy ország érintett az amerikai kontinensen (Kuba, Mexikó, Nicaragua és Kolumbia), Európa és Óceánia pedig a legnagyobb problémában nem érintett. A teljességhez hozzátartozik, hogy a kibővített, hetvenöt országot tartalmazó listán (ami az ENSZ-tagállamoknak már több mint egyharmadát jelenti) a két, háborút viselő európai ország is szerepel, Ororszország az 56., míg Ukrajna a 71. helyen.

Íme a top10:

  • Észak-Korea
  • Szomália
  • Jemen
  • Szudán
  • Eritrea
  • Szíria
  • Nigéria
  • Pakisztán
  • Líbia
  • Irán

A jelentés külön kiemeli, hogy Afrika Szub-szaharai régiójában található a kortárs keresztényüldözés „epicentruma”, ahol minden évben többezer keresztény veszti életét Jézus Krisztus követése miatt. Az ötven inkriminált országból tizennégy ebben a régióban található, amelyek összlakossága meghaladja a 720 milliót, ennek fele pedig kereszténynek vallja magát. A világon minden nyolcadik keresztény a 2026-os keresztény üldözöttségi listán szereplő 14 szubszaharai ország valamelyikében él. A jelentés készítői hozzáfűzik: „bár a belső konfliktusok nem feltétlenül a keresztényeket célozzák egyes térségekben, ez akkor is még sebezhetőbbé teszi őket, és lehetőséget nyújt a szélsőséges csoportoknak, hogy kihasználják a helyzetet és előmozdítsák keresztényellenes céljaikat.”

Mi húzódik meg a háttérben?

A 2025-ös állapotokat összegezve a jelentés készítői rámutatnak: a nagyfokú üldözésnek tíz különböző kiváltó oka azonosítható, ám több ország esetében is igaz, hogy több tényező együttes megjelenése okoz potenciálisan halálos veszélyt a keresztény közösség tagjaira nézve. E tíz tényező a diktatórikus paranoia, az iszlám elnyomás, a törzsi elnyomás, a szervezett bűnözés és korrupció, a keresztény felekezeti kirekesztés, a kommunista és posztkommunista elnyomás, az etnikai-vallási ellenségesség, a vallási nacionalizmus, valamint a családi, közösségi elnyomás és a szekuláris kirekesztés.

A szakértők rámutatnak arra is, fokozatosan terjed a keresztények elhallgattatása és az egyes társadalmakon belüli elszigetelése. Mint írják, bár az egyház léte nem minden országban forog kockán nyílt erőszak által a listán szereplő országokban, az intenzív társadalmi nyomás éppoly káros lehet. A gyülekezeteket földalatti működésre kényszerítik, a közösségi alkalmak megszűnnek, és a keresztények közötti kapcsolatok széthullanak - közölte a hirado.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek


Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Ukrán gabona. Illusztráció. Fotó: Kárpátinfo.net

Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.

Megrendítő búcsúztatás Munkácson: a 95. dandár katonáját 568 napig eltűntként tartották nyilván. Fotó: Munkácsi Városi Tanács

Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.

A rendőrök a jármű kerekeire célozva állították meg az agresszív sofőrt. Videórészlet

A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.

Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka. Fotó: Олександр Сирський/Телеграм

A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.

Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök

Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.

Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.

Orosz–ukrán háború: Több ukrán régióban maradtak áram nélkül az orosz csapás után (Fotó: AFP)

Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.