Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter csütörtökön heves vitát váltott ki a washingtoni Capitoliumban, amikor a törvényhozók előtt védelmébe vette a Trump-adminisztráció Oroszország- és Ukrajna-politikáját, valamint határozottan tagadta, hogy a Pentagon szüneteltette volna a Moszkva elleni kiberműveleteket. Meghallgatása során Hegseth nemcsak a demokrata, hanem több republikánus képviselő kritikájával is szembesült. Válaszában a tárcavezető még egy esetleges grönlandi vagy panamai katonai invázió lehetőségét sem zárta ki.
Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth csütörtökön határozottan megvédte a Trump-adminisztráció Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikáját, miközben cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Pentagon szüneteltette volna a Moszkva elleni kiberműveleteket.
„Nem tettük!” – jelentette ki a Pentagon vezetője a Capitoliumban zajló többnapos meghallgatás utolsó napján a Képviselőház fegyveres erők bizottsága előtt, amikor a törvényhozók rákérdeztek arra a szóbeszédre, miszerint az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága a múlt hónapban tárgyalási céllal rövid időre felfüggesztette az Oroszország elleni támadó műveleteit.
A demokrata képviselők nem hitték el a Fox News egykori műsorvezetőjének szavait, de még a republikánus kollégáik sem tűntek túlságosan elégedettnek Hegseth beszámolójával – különösen akkor, amikor megpróbált kitérni az Ukrajnára, Oroszországra, a NATO védelmére és más kulcsfontosságú témákra vonatkozó kérdések elől – írja a Kyiv Post.
Még a republikánus képviselők sem kímélték a minisztert
„Oroszországot meg kell állítani!”
– jelentette ki a meghallgatáson Mike Rogers republikánus képviselő, a bizottság elnöke.
„Ne legyen kétség: egy orosz győzelem Ukrajnában győzelem lenne Kína, Észak-Korea és Irán számára is. Ezt nem engedhetjük meg”
– tette hozzá.
Rogers hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat érő nemzetbiztonsági fenyegetések „soha nem voltak még ennyire sürgetőek vagy összetettek”. „Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán tovább növelik katonai erejüket. Ráadásul már nem egyedül cselekszenek” – mondta, majd hozzátette: „ezek az országok stratégiai szövetségeket építenek ki, és támogatják egymást drónokkal, lőszerekkel, műholdtechnológiával és energiaforrásokkal – ennek éles példáját látjuk Ukrajnában.”
Joe Wilson republikánus képviselő – szintén a bizottság vezető tagja – azt kérdezte a védelmi minisztertől, hogy hogyan reagál arra, hogy Vlagyimir Putyin „elutasította Trump háborúlezárási törekvéseit”.
Valahányszor „Trump elnök megpróbálja enyhíteni a konfliktust, a háborús bűnös Putyin fokozza a tömeges gyilkolást drón- és rakétatámadásokkal az ukrán lakosság, köztük kórházak ellen épp ezen a héten”
– jegyezte meg Wilson.
Amikor Hegseth azzal próbálta elhárítani a vádat, hogy Putyin figyelmen kívül hagyta Trumpot – hivatkozva a Fehér Ház jól ismert narratívájára, miszerint Trump elnöksége idején nem történt újabb orosz invázió –, Wilson visszavágott: „Ha Putyin valóban értékelte volna, amit Trump elnök próbált elérni, akkor egyáltalán nem indított volna inváziót – akár Biden lett az elnök, akár nem.” Emellett a többi képviselő is élesen bírálta az amerikai védelmi minisztert amiatt, hogy nem fejezte ki egyértelmű támogatását Ukrajnának az orosz támadásokkal szemben.
Újabb invázió? – Panama és Grönland is szóba került
Ezután a demokrata képviselők is sorra kérdőre vonták a védelmi minisztert, kezdve Adam Smith rangidős taggal, aki Grönlandról és Panamáról kérdezte őt.
Hegseth nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben katonai invázióra kerüljön sor az északi sarkvidéki területen vagy Közép-Amerikában, utalva arra, hogy a Pentagon rendelkezhet ilyen forgatókönyvekkel. Erre válaszul Smith gúnyosan megjegyezte:
„Nem hiszem, hogy az amerikaiak azért szavaztak Trump elnökre, mert abban reménykedtek, hogy majd megtámadjuk Grönlandot.”
Később Mike Turner republikánus képviselő kérte a védelmi minisztert, hogy erősítse meg: „Ugye nem az az Ön mai tanúvallomása, hogy a Pentagon valóban tervezi Grönland erőszakos elfoglalását vagy megszállását?” Hegseth erre csak megismételte, hogy a Pentagon „számos eshetőségre készít terveket”.
A vita egészen odáig fajult, hogy Salud Carbajal demokrata képviselő „szégyenfoltnak” nevezte a védelmi minisztert, és lemondását követelte, többek közt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos nézetei miatt. „Felszólítottam a lemondására. Már a megerősítése előtt sem tartottam Önt alkalmasnak a posztra, és azóta sem tett semmit, ami bizalmat ébresztene bennem az Ön vezetői képességei iránt” – mondta Carbajal - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.