Ha az állam nem tesz intézkedéseket a menekült ukrán állampolgárok visszatérítésére, Ukrajna demográfiai válsággal szembesülhet, az ország évről évre egyre több emberi tőkét veszít, évről évre növekszik azoknak az aránya, akik kezdetben menekülni kényszerültek a háború elől, most pedig nem tervezik a hazatérést – jelentette ki kedden Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának vezetője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Suljak a Gazdasági Stratégiai Központ a Vox Ukraine felmérésére hivatkozva elmondta, hogy az okok között nemcsak a háború, hanem a lakáshiány, valamint a szülőföldi foglalkoztatási problémák is szerepelnek. Szerinte 2022 februárjától csaknem 7,5 millió ukrán hagyta el a hazáját. A legtöbb ukrán menekült – több mint 1 millió – jelenleg Németországban tartózkodik, sokan Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és más európai országokba távoztak.
A lakosság legtehetősebb része, úgymond a gazdaság mozgatórugója külföldre megy, ezért az ukránok hazatérése globális kihívás az állam számára.
Sajnos – hangsúlyozta a parlamenti képviselő – a kényszerkivándorlók mindössze 64%-a tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, ráadásul idővel csökken a visszatérést tervező menekültek aránya. Ennek megfelelően növekszik azoknak az ukránoknak a száma, akiknek külföldön az élete ezen idő alatt viszonylag stabilizálódott, és nem tervezik a visszatérést.
„A menekültek jelentős része munkaképes korú ember. Vannak már tanulmányok, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a menekültek kétharmada elégedett a befogadó országban töltött életével. Dániában, Lengyelországban, Hollandiában és Csehországban például az ukrán menekültek több mint 60%-a hivatalosan is foglalkoztatott, ráadásul néha lehetőséget kapnak lakhatási problémáik megoldására a befogadó országokban” – hangsúlyozta Suljak. Hozzátette: a jelenlegi statisztikák kiábrándítóak – míg 2022 novemberében a háború miatt Ukrajnát elhagyni kényszerült állampolgárok 50%-a tervezte, hogy visszatér Ukrajnába, addig 2023 májusában a számuk 41%-ra csökkent. Egy évvel ezelőtt pedig csak 26%-uk beszélt magabiztosan a visszatéréséről.
„Azaz azt láthatjuk, hogy két év alatt a felére csökkent azoknak az állampolgároknak a száma, akik a nagy háború kezdetén biztonságos körülmények között igyekeztek visszatérni. Ugyanakkor mindössze 2% volt azoknak az aránya, akik biztosan nem tervezték a visszatérést. 2022 őszén, 2024 januárjában pedig már 7%. Ez egy nagyon negatív tendencia – Ukrajna azt kockáztatja, hogy elveszíti a humán tőkéjét, amely az államiságának az alapja” – mutatott rá Suljak.
„Erre rendkívül nagy az igény, amint azt a helyreállítási alapelvekről szóló törvénytervezet véglegesítéséről szóló nyilvános konzultációink tapasztalatai is mutatják. Eredményeik alapján ajánlásokat fogalmaztunk meg a Kormány számára. Most tehát várunk megfelelő határozatot hoznak belőle – nincs szükségünk erre vonatkozóan külön jogszabályra” – hangsúlyozta Olena Shulyak
A parlamenti bizottsági elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagyon fontos az ukránok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések megoldása. Így
az Európai Üzleti Szövetség Ukrajna munkaerőpiaci vizsgálatának eredményei szerint a válaszadók 41%-a számára a garantált stabil foglalkoztatás az egyik legmeghatározóbb tényező a visszatéréskor.
„A legszívesebben az ukrán cégeknél távmunkában dolgozó migránsok térnének vissza. Erről a válaszadók 70%-a számolt be. Azok az ukránok is szívesen térnének vissza, akik jelenleg átmenetileg munkanélküliek – 68%” – mondta Olena Suljak - közölte a karpat.in.ua.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
