Ukrajna létrehozta első saját irányított légibombáját: már bevetésre kész

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Elkészült és a harci alkalmazásra is teljesen készen áll az első saját fejlesztésű ukrán irányított légibomba (KAB) − jelentette be Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális átállásért felelős minisztere (aki a védelmi technológiai fejlesztésekért is felel). A fegyver kifejlesztése 17 hónapot vett igénybe − írja az Unian nyomán az index.hu.

Továbbfejlesztjük az ukrán csúcstechnológiás (high-tech) megoldásokat a frontvonal számára. A Brave1 védelmi technológiai klaszter egyik résztvevője létrehozta az első ukrán irányított légibombát, amely már sikeresen átesett a szükséges teszteken, és készen áll a harci alkalmazásra

− írta bejegyzésében Fedorov.

A miniszter elmondása szerint

a légibomba teljesen egyedi konstrukcióval rendelkezik, és a modern hadviselés valós körülményeit figyelembe véve hozták létre. Hangsúlyozta: a fegyver nem a nyugati vagy a szovjet megoldások másolata, hanem az ukrán mérnökök saját fejlesztése, amelynek célja az ellenséges erődítmények, parancsnoki állások és egyéb célpontok hatékony megsemmisítése, akár több tíz kilométeres mélységben a kibocsátás után.

Fedorov közölte, hogy a bomba harci része (robbanófeje) 250 kilogrammot nyom. A védelmi minisztérium már le is gyárttatta az első kísérleti tételt a fegyverből, az ukrán pilóták pedig jelenleg a harci forgatókönyveket gyakorolják, és igyekeznek adaptálni az új eszköz használatát a valós háborús körülményekhez.

A miniszter hozzátette, hogy az ukrán okosbombák hamarosan megkezdik a munkát az ellenséges célpontok ellen. Kiemelte, hogy Ukrajna folyamatosan skálázza azokat a megoldásokat, amelyek növelik a csapásmérő eszközök hatótávolságát és pontosságát, ezzel megváltoztatva a modern hadviselés szabályait.

Anton Mihnenko katonai szakértő az Unian hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott, hogy az irányított légibombák létrehozásának kérdése már jóval a teljes körű orosz invázió előtt, sőt 2014 előtt is felmerült Ukrajnában.

Akkoriban a hazai gyártók azzal kísérleteztek, hogy a raktárakban lévő régi szovjet szabványú szabadesésű bombákat szereljék fel olyan irányítómodulokkal, amelyek pontosan a célra vezetik őket. Bár léteztek ilyen projektek, a védelmi minisztérium akkor még nem mutatott komolyabb érdeklődést irántuk.

Mihnenko ugyanakkor hangsúlyozta: a 2014 előtti régi tervek nem számoltak a jelenlegi, rendkívül összetett rádióelektronikai harci helyzettel. Az ukrán mérnökök előtt álló legnehezebb feladat ezért az volt, hogy olyan rendszert alkossanak, amely képes áttörni és hatástalanítani az ellenség elektronikus zavarórendszereit (EW).

A fegyverfejlesztés előrehaladását jelzi, hogy a Defense Express szakportál már 2025-ben arról számolt be, hogy Ukrajnában tesztelnek egy saját irányított légibombát, amely képes akár 60 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni − a jövőbeli tervekben pedig a 80 kilométeres hatótávolság elérése szerepel.

A szaklap annak idején a fejlesztőktől kapott egy videófelvételt is a tesztekről, amelyen látható volt, amint a bombát egy Szu–24-es frontvonalbeli bombázó repülőgépről dobták le. Akkor egy-egy ilyen ukrán okosbomba előállítási költségét körülbelül 1 200 000 hrivnyára, azaz mintegy 25 ezer dollárra becsülték, ami töredéke a nyugati alternatívák árának.