A német hírszerzés kiderítette, hogy az ukrajnai háború az orosz adófizetők pénzének jelentős részét emészti fel. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elemzéséből kiderül, hogy a Kreml a katonai költségvetés egy részét hozza csak nyilvánosságra, a többit – finoman szólva – kreatívan könyveli.
A jelentés szerint, amelyet a Bild című lap hozott nyilvánosságra, a tényleges orosz katonai kiadások az elmúlt években akár 66 százalékkal is magasabbak voltak a hivatalosan közölteknél. A német külföldi hírszerző szolgálat úgy véli, hogy jelentős tételek nem jelennek meg a védelmi kiadásokban, hanem azokat a költségvetés más területein rejtik el.
Az elemzésből kiderül, hogy az orosz védelmi minisztérium építési projektjeit, a hadsereg informatikai projektjeit és a fegyveres erők tagjainak járó szociális juttatásokat szándékosan más-más sorok alá rögzítették. Így a hivatalos védelmi kiadások alacsonyabbnak tűnnek, mint amilyenek valójában.
A BND szerint ez a védelmi kiadások eltérő meghatározásából is fakadhat. Az orosz értelmezés ugyanis komolyan eltér például a NATO-n belül használt meghatározástól. Ugyanakkor a hírszerző elemzők figyelmeztetnek arra is, hogy a moszkvai hivatalos adatok gyakran torzítottak.
Putyin már 2025-ben is szándékosan terelt
Amint arról tavaly az Index is írt, Vlagyimir Putyin a júniusi minszki gazdasági csúcson arról beszélt, hogy Oroszország 2026-ban és az azt követő két évben fokozatosan mérsékelni akarja katonai kiadásait. Ez pedig valahogy nehezen csengett egybe azzal a trenddel, amit már évek óta követnek az egyre gyorsabban fegyverkező államok. Tehát míg a világ többi része fegyverkezik és növeli katonai erejét, addig Moszkva takarékosságot ígér, miközben valójában háborúban áll, és hadiiparát csúcsra járatja.
Az orosz elnök retorikai fordulattal bírálta a NATO-bővítést, különösen az Egyesült Államok hadiipari komplexumának növelését és azt mondta: Lám-lám, nem mi vagyunk az agresszorok, hanem a Nyugat! Gazdasági és katonai elemzők azért erős szemöldökráncolással fogadták a bejelentést, mert 2024-ben a védelmi kiadások az orosz GDP 6,3 százalékát tették ki, ami a költségvetés harmadát jelenti, és a hidegháború óta a legmagasabb arány.
A nyugati szakemberek azonnal felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett katonai kiadások visszafogása csak látszólagos, hiszen az orosz hadiipart csúcsra járatják, sőt új típusú rakétafejlesztésekbe kezdtek. Valószínűleg ezek a megállapítások is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés kicsit komolyabban ráfeküdt az elmúlt nyolc hónapban az orosz védelmi adatok könyvelésének, publikálásának mikéntjeire. Azt most ne firtassuk, hogy hogyan jutottak hozzá az elemzéshez szükséges adatokhoz.
Mindenki úgy költ fegyverekre, mintha nem lenne holnap
Tény, hogy négy éve, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, nyílegyenes és felfelé tartó a védelmi költések iránya. A BND az orosz fegyverkezésre költött összeget 2025-ben már 250 milliárd euróra becsülte, ami nagyjából az orosz állami költségvetés felét teszi ki.
A hírszerzési elemzés úgy véli, hogy a háborús kiadások ma az orosz bruttó hazai termék (GDP) körülbelül tíz százalékát teszik ki. Ha összehasonlítjuk 2022-vel, vagyis a háború kezdetének évével, akkor ez az arány még hat százalék volt. Egy évre rá, 2023-ban ez 6,7 százalékra, majd 2024-ben pedig 8,5 százalékra emelkedett.
A háború négy éve alaposan és alapvetően átformálta Európában a politikusok gondolkodását, és teljesen másként állnak ma már az országvédelem vagy védelmi kiadások növelésének kérdéséhez, mint 2022 előtt. A NATO-tagállamok döntöttek, 2035-re mindenkinek el kell érnie, hogy GDP-je 5 százalékát költse védelmi kiadásokra. Ezt a lépést nem csak az ukrajnai háború motiválta, hanem annak lehetősége is, hogy a folyamatosan romló euroatlanti kapcsolatok eredményeként a kontinens nem akar magára maradni erőteljes védelmi képességek nélkül, ha az amerikaiak hirtelen az eddigi szerepüket átgondolnák, és megváltoztatnák.
Az idézett cikkben látható az az összesítés is, amely 2025 novemberében készült, és összehasonlítja néhány komolyan fegyverkező ország katonai csapásmérő erőit.
Az oroszok nem csak Ukrajnát fenyegetik
A BND elemzése szerint a rejtett orosz források nem csak az ukrajnai háború finanszírozásához kellenek, hanem ezeket a katonai képességek további fejlesztésére és bővítésére is fordítják, méghozzá elsősorban a NATO keleti szárnya közelében. Ezek alapján pedig konkrétan kirajzolódik, hogy miért jelent egyre nagyobb fenyegetést Oroszország Európára nézve. A védelmi költések terén elaluszkált két évtized után Németország határozott úgy, hogy olyan haderőfejlesztési programot indít, amelynek eredményeként a németeké lesz Európa legerősebb hagyományos hadserege. Ennek megvalósítására 2026-ban már 108 milliárd eurót költenek. Az is része a Merz-féle kormányzat tervének, hogy idén például tízezer új katonával, kétezer polgári alkalmazottal és húszezer tartalékossal emelik a Bundeswehr létszámát.
Az orosz fenyegetést már jó ideje komolyan veszik a német szolgálatok. 2025 októberében a Bundestagban, a szolgálatokat felügyelő bizottsági meghallgatáson, Martin Jäger, a BND feje azt mondta:
Németország már jelenleg is orosz fenyegetés alatt áll, és nem szabad abban a hamis biztonságérzetben ringatnia magát, hogy egy esetleges orosz katonai lépés legkorábban 2029-ben fog csak bekövetkezni.
Szerinte ma már a béke és a háború közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak, és Európában már most is egyfajta „jeges béke” uralkodik, amelyik bármely pillanatban forró konfliktusba csaphat át. Hozzátette, Vlagyimir Putyin „próbára akarja tenni a határainkat”. Európának tehát fel kell készülnie a helyzet esetleges eszkalációjára. Jäger szerint
Moszkva lépéseinek három fő célja van: a NATO aláásása, az európai demokráciák destabilizálása és a társadalmak megosztása
- közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
