Az Olaszországba illegálisan belépő migránsok feltartóztatását, ellenőrzött táborokban elhelyezését és kiutasítását jelentette be Giorgia Meloni miniszterelnök, aki péntek este közölt videóüzenetében európai tengeri misszió elindítását kérte az észak-afrikai indulások leállítására.
Giorgia Meloni a felvételen összefoglalta, hogy az általa vezetett jobbközép kormány milyen szigorításokkal kívánja orvosolni a miniszterelnök szerint fenntarthatatlanná vált migrációs helyzetet.
Bejelentette, hogy levelet írt Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság elnökének, kérve őt, keresse fel Lampedusát, hogy személyesen tapasztalja a migráció dél-európai kapujaként működő szigeten kialakult helyzet súlyosságát.
Giorgia Meloni célként jelölte meg, hogy az Európai Bizottság felgyorsítsa a Tunéziával nyár közepén kötött megállapodás megvalósítását az észak-afrikai országnak ígért európai források mielőbbi átutalásával. Hangoztatta, hogy a Tunéziának Brüsszel által ígért 250 millió eurót még nem utalták át.
Meloni levelet küldött az Európai Tanácsot vezető Charles Michelnek is annak érdekében, hogy a szervezet októberi ülésén a migráció kerüljön napirendre. Giorgia Meloni elmondta, az ülésen azonnali európai misszió elindítását fogja kérni az észak-afrikai partoktól induló hajók leállítására.
A kormányfő bejelentette, hogy az utóbbi hetekben rekordot döntő migrációs áramlat miatt rendkívüli intézkedéseket kívánnak bevezetni. A hétfői kormányülésen módosítják a illegális bevándorlók feltartóztatására vonatkozó szabályokat: az országba törvénytelenül belépők esetében 18 hónapra emelik a zárt táborba zárásuk idejét. Mivel jelenleg nincsen elegendő hely, a védelmi tárca feladata lesz új táborok létesítése a kevéssé lakott, jól ellenőrizhető térségekben. A bevándorlók az itteni központokban adhatják be az esetleges menedékkérelmet, és csak ennek pozitív elbírálása után hagyhatják el a tábort. A menekült státuszban nem részesülőket pedig kitoloncolják.
Giorgia Meloni bejelentése szigorítás, mivel a mostani gyakorlat szerint az olasz partokra érkezők többségét automatikusan menedékkérőkként kezelik, és kérelmük elbírálásáig szabadon mozoghatnak az országban.
Giorgia Meloni azokhoz is fordult, akik illegálisan akarnak belépni Olaszországba. Azt üzente nekik, "nem éri meg emberkereskedőkre bízni magatokat, mivel sok pénzt kérnek, olyan csónakokra tesznek, amelyek nem alkalmasak a tengeri átkelésre, és ha illegálisan léptek be Olaszországba visszatartunk benneteket, és kitoloncolunk, a mi helyzetünkben nem tehetünk másképpen".
Az olaszoknak azt üzente, kormánya nem gondolta meg magát, teljesíti a migrációra vonatkozó választási ígéreteit, vagyis az illegális bevándorlás teljes leállítását. Ehhez azonban időre és türelemre van szükség, főleg, ha egyesek "ideológiai érdekekre" hivatkozva akadályozzák a jobbközép munkáját - fogalmazott.
Giorgia Meloni úgy vélte, a megnövekedett migrációs nyomást a Száhel-térségében található afrikai országok instabilitása okozza. Hangsúlyozta, hogy a katonai puccsok, a gabonáért folytatott harc, a természeti katasztrófák több tíz millió ember kivándorlásához vezethetnek.
"Világos, hogy Olaszország és Európa nem fogadhatja be azt a hatalmas embertömeget" - jegyezte meg.
Hangoztatta, hogy Európában mostanáig a vita kizárólag arról szólt, hogyan lehet befogadni az illegálisan érkezőket, és miként lehet szabályozni a 27 tagállam közötti elosztásukat. Ezzel szemben - tette hozzá Giorgia Meloni - Róma teljes paradigmaváltást szorgalmaz: az emberkereskedők és a tömeges migráció megállítását, valamint szétosztás helyett a külső határok védelmét.
Giorgia Meloni szerint mindez egy európai tengeri misszióval megvalósítható, amely - akár az észak-afrikai hatóságokkal együttműködésben - megállíthatja az illegális indulásokat. Hozzátette, Afrikában kell ellenőrizni, kinek van joga a menekültstátuszra, és csak azt kell befogadni Európában, akinek ehhez tényleges joga van. Mindezzel párhuzamosan befektetésekkel kell támogatni az afrikai gazdasági fejlődést, és biztosítani kell a helyi munkaerő szakképzését az Európába irányuló törvényes bevándorlás számára.
Megemlítette az észak-afrikai államokkal elért megállapodásokat, kiemelte az Európai Bizottság és Tunézia közötti szándéknyilatkozat aláírását. "Sajnos, miközben Olaszország és Európa egy része azon dolgozott, Európa másik része az ellentétes irányba mozdult el: azoknak a politikai erőknek és más véleményvezéreknek a mindennapos erőfeszítéseire gondolok, akik azt állították, hogy Tunézia olyan elnyomó állam, amellyel nem lehet megállapodásokat kötni, nem számít biztonságos kikötőnek, tehát nem lehet megakadályozni az indulásokat vagy visszatoloncolni az illegálisan érkezőket".
Az idei év eleje óta több mint 127 ezren érkeztek az olaszországi partokra. Tavaly ugyanezen időszakban valamivel több mint 66 ezren.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
