Öt szakaszban, év végéig mintegy száz ukrán páciens kap egyénre szabott művégtagot Budapesten, a zuglói Pillangó Egészségcentrumban. A programot a szaúdi állam hivatalos segélyszervezete, a King Salman Humanitarian Aid and Relief Centre (KSrelief) finanszírozza, a betegek között háborús sérült katonák, bombatámadásokban megsebesült civilek és olyanok is vannak, akik az összeomlott ukrán ellátórendszer miatt maradtak kezelés nélkül. A páciensek egy részénél egy idehaza nem elterjedt, gyantás eljárást alkalmaznak, amelynél a méretvétel után akár 24 órával megkezdődhet a járáspróba.
A zuglói Pillangó Egészségcentrum folyosója csütörtök délután szűkebb, mint amilyennek épült. Két oldalára behúzható ajtajú mini kezelőfülkéket állítottak fel, középen pedig egy testnevelésórák párhuzamos korlátjára emlékeztető járáspróbaállvány áll – két egyforma magas fa rúd egymás mellett.
A kettő között sétált, a rudakra támaszkodva, egy férfi, aki az új művégtagjait próbálta, miután mindkét lábát elveszítette a háborúban. Végigment, aztán elmondta, hol nem jó, mire a műszerészek levették a lábat, igazítottak rajta, ő pedig indult újra. A korláttal szemben székek sorakoztak, ott várakoztak a páciensek, körülöttük szaúdi önkéntesek és a centrum magyar munkatársai dolgoztak.
A székek egyikén ült Fedyk Mariana is, aki a nyugat-ukrajnai Novovolinszkból, a Volinyi területről érkezett Budapestre. Ő civil, így a lábát nem lövedék vitte el, legalábbis nem közvetlenül. Sérülést szenvedett, ami elfertőződött. Békeidőben jó eséllyel kezelhető lett volna a helyzet, csakhogy Ukrajnában ma az egészségügy kapacitásait felemészti a háború. Mariana a Facebookon talált rá a Fény katonái (Soldiers of Light) nevű ukrán civil szervezetre, amely a budapesti kezelésre szervezi a csoportokat. Telefonált, és napokon belül felkerült a listára.
És most megkapta az új protézisét.
Újra teljes értékű nőnek érzem magam. Mozoghatok, élhetem az életemet, egyenlő lehetek mindenkivel, mert két lábam van
– mondta segítője tolmácsolásában.
Tíz fontos perc
A földszinti folyosón nem véletlenül szól minden a gyorsaságról. Az ukrán páciensek hétfőn érkeztek és a hét végén utaznak haza, a szaúdi és magyar szakembereknek tehát egy hetük van mindenre – az első egy-két nap az állapotfelmérésé és a méretvételé, utána azonnal indul a gyártás. Az egy emelettel feljebb berendezett műhelyben zajlik az összeszerelés. Itt csiszológépekkel faragják és finomhangolják a tok felső részét – hogy elviselhető legyen a csonkon való viseléskor, ahogy a program hazai koordinátora fogalmazott.
A tok a legfontosabb része a protézisnek, hiszen az adja a közvetlen kontaktust a csonk és a művégtag között. Ha ez nem jó, az egész protézis nem jó
– magyarázta lapunknak Unger Zoltán, a program hazai koordinációjáért felelős GYSGY REHA Kft. kereskedelmi vezetője.
A hagyományos, világszerte elterjedt eljárásnál gipszmintát vesznek a végtagcsonkról, és erre a mintára laminálják rá vákuumos technológiával a műgyanta alapú tokot. Ez önmagában egy-két napos munka – és ez még csak a tok. Az itt alkalmazott új eljárásnál viszont nincs gipszminta. A még lágy, flexibilis tokrendszert közvetlenül a páciens csonkjára húzzák fel, vákuummal formázzák, miközben belepumpálják a műgyantát, amely a végleges tartást adja.
„Nagyjából tíz perccel a mintavétel után a tok már merev egységet képez. Utána még formázni, csiszolni, vágni kell, de maga a tok tíz perc alatt kész” – mondta Unger.
A gyorsaságnak ára van. A kereskedelmi vezető szerint az új eljárás anyagköltsége nagyjából tízszerese a hagyományos laminált tokénak, vagyis amit munkaidőben megspórolnak, azt ráköltik az anyagra. És nem is megfelelő ez az eljárás mindenkinek.
Ez kicsit olyan, mint a cipő. Van, akinek egy ilyen szabású jó, van, akinek egy olyan. Annyi lágy és érzékeny rész van a megmaradt végtagcsonkban, hogy nem lehet mindenkit ugyanazzal az eljárással ellátni
– fogalmazott Unger, hozzátéve, a pácienseknek nagyjából a fele kapja az új típusú, fele a hagyományos laminált tokot. Utóbbiak sem csúsznak ki az egyhetes keretből – a laminált tok jó tempóban egy-két nap alatt elkészül, ami elég jó, de azért mégsem tíz perc.
A helyszínen elhangzottak szerint a program betegei három, jól elkülönülő körből érkeznek. Vannak köztük katonák, akik a fronton sérültek meg, és vannak civilek – polgári lakosok, akik bombatámadásokban, rakétacsapásokban vesztették el végtagjukat. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik a háború közvetett áldozataiként veszítették el a végtagjukat, mint Mariana is, akiknél egy egyébként kezelhető betegség vagy sérülés azért vezetett amputációhoz, mert az ukrán egészségügy már nem tudta ellátni őket a sok katonai sérült mellett.
A projekt valamennyi költségét – a páciensek budapesti szállását is beleértve – a KSrelief fedezi. A jelenlegi, július 29-ig tartó második szakaszban mintegy húsz beteg kap művégtagot, velük együtt eddig körülbelül negyvenen jutottak protézishez, a cél pedig az, hogy az év végéig száz sérültet lássanak el.
A protézis átadásával azonban nem ér véget a program. Használat közben változhat a végtagcsonk állapota és mérete, ezért később utánállításra, egyes esetekben a tok újragyártására is szükség lehet, az ukrán összekötők ezért minden pácienssel kapcsolatban maradnak, rajtuk keresztül jelezhető, ha az eszköz további szakmai beavatkozást igényel.
Ez nem kozmetika
Az eseményen megjelent Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is, aki – kárpátaljaiként – magyarul beszélt az újságírókkal, és külön méltatta a programban dolgozó magyar orvosokat, akik a nagykövet szerint át is veszik, tanulják az új eljárást.
Le a kalappal a magyar orvosok előtt
– mondta többször is, majd a protézisekről szólva úgy fogalmazott, ez nem kozmetika, hanem „biodinamika”. Vagyis a betegek nem látszatvégtagot kapnak, hanem működő, terhelhető protézist, amellyel újra járni lehet.
A nagykövet szerint a program új szakaszba léphet, a budapesti mellett Szlovákiában és Romániában is indulhat rehabilitációs pont.
A személyes kérdések elől Fegyir következetesen kitért. Ugyanazt válaszolta akkor is, amikor a katonamúltjáról kérdezték – a nagykövet egyetemi oktatóból lett frontkatona, mielőtt Budapestre került –, és akkor is, amikor afelől érdeklődtek, mi lesz a betegek lelkével. Ő nem specialista, csak nagykövet, nézzék meg az eredményt, két csapat volt itt júniusban és júliusban, és működik.
A rendezvény mottója az volt, hogy „Egy határok nélküli emberiség felé”.
A szűk zuglói folyosón, ahol a korlátba kapaszkodva ukrán betegek tanulnak újra járni szaúdi pénzből készült, magyar és szaúdi kezek igazította lábakon, ez csütörtök délután nem is hangzott nagyotmondásnak. Mariana mindenesetre két lábon megy haza Novovolinszkba - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
