Negyed évszázada tisztelgünk emléknappal a kommunizmus áldozatai előtt, lévén, hogy az egykori kisgazda politikus, Horváth Béla kezdeményezésére az Országgyűlés 2000. június 13-án fogadta el az erről szóló jogszabályt.
A 25 évvel ezelőtt megszületett parlamenti verdikt nem véletlenül szól úgy, hogy minden év február 25-én kell megtartani az emléknapot, hiszen a második világháború után legnépszerűbb hazai politikai erő, vagyis a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a hazánkat megszállva tartó Szovjetunió belügyi hatóságai.
Az ügy szoros előzményéhez tartozik, hogy a Vörös Hadsereg árnyékában előtüremkedő kommunisták magyar földön is megkezdték a kizárólagos hatalom megszerzéséért vívott harcukat. Sztálin hazai elvtársai 1947-re már elérték, hogy a világégést követő első nemzetgyűlési választásokat 57 százalékos, elsöprő többséggel megnyerő Független Kisgazdapárt kénytelen volt koalícióra lépni a Rákosi Mátyás által vezetett Magyar Kommunista Párttal és a Szakasits Árpád által irányított Szociáldemokrata Párttal.
Kovács Bélának azért kellett bűnhődnie, mert a kisgazdák főtitkáraként ellenezte ezt a frigyet.
Személyén keresztül Sztálin helytartói mindenkinek azt üzenték: így jár az, aki nem áll be a sorba, s nem követi a moszkvai iránymutatást.
Mentelmi jogának fittyet hányva Kovács Bélát a szovjet belügyi szervek 1947. február 25-én a köztársaság megbuktatására irányuló összeesküvés koholt vádjával letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták.
A Szabad Nép című kommunista pártlap másnap Kovács Béla fejére olvasta, hogy „aktívan vett részt földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében”.
Kovács Béla természetesen ártatlan volt, ezért pedig „el is nyerte méltó büntetését”: húsz év börtönre ítélték.
Kezdetben Sztálin hatalmas birodalmának különböző munkatáboraiban raboskodott, majd 1955-ben hazahozták, hogy előbb az ÁVH jászberényi börtönében, később pedig a Belügyminisztérium Budapesti Központi Börtönében őrizzék. A forradalom őt is megszabadította azoktól a láncoktól, melyeket ártatlanul kellett viselnie, a második Nagy Imre-kormányban földművelésügyi miniszterként még szerepet is vállalt, de a november 4-én hazánkra zúduló hruscsovi intervenciós áradat miatt neki is menekülnie kellett. Jellemző az akkori időkre, hogy egy ideig egykori párttársánál, az ugyancsak kisgazda, idősebb Antall József családjánál bujdokolt. A legsötétebb kádári terror idejében, 1959. június 21-én halt meg. A Szovjet Legfelsőbb Katonai Ügyészség 1989. május 26-án elismerte, hogy ártatlanul hurcolták meg és rehabilitálta.
Kovács Béla 1947-es letartóztatása, megkínzása és brutális bebörtönzése csak egy, a kommunizmus megannyi bűnei közül. Ezer és ezerszám lehetne hasonló történeteket hozni.
A kommunizmus fekete könyve című kötet becslése szerint Lenin vérvörös eszméjének nevében világszerte százmillió embert öltek meg.
Az 1997 novemberében napvilágot látott kötet összeállítói nemcsak a kivégzések hatalmas számát szedték csokorba, de a kényszermunkatáborokban elhalt áldozatok gigászi számát is megbecsülték. A könyv szerzői szerint a kommunista államok nemcsak az emberiesség elleni bűntett, de a béke elleni bűntettet is elkövették.
A kötetben olvasható részletes felsorolás szerint a kommunista eszme miatt meghalt:
- a Szovjetunióban 20 millió;
- Kínában 65 millió;
- Vietnámban 1 millió;
- Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 2 millió;
- Kambodzsában 2 millió;
- Kelet-Európában 1 millió;
- Latin-Amerikában: 150 000;
- Afrikában 1,7 millió;
- Afganisztánban 1,5 millió ember.
Ma rájuk emlékezünk. Az áldozatokra, akiket egy eszme jegyében és nevében öltek meg.
Csakhogy nem csak a holtakra kell emlékeznünk, hanem az élőkre is. A túlélőkre. Azokra, akiket Lenin eszméi nevében megvertek, megaláztak, kifosztottak, megnyomorítottak, vagy éppenséggel derékba törték az életüket. Azokra is emlékeznünk kell, akik ez elől menekültek az alkohol kábulatába vagy az öngyilkosságba. Mifelénk, Kelet-Közép-Európában, vagy ahogyan Marx nyomán emlegették, az Elbától keletre, két nemzedéket nyomorított meg a vérvörös eszme, ha azonban a Szovjetunió fennállásának hetven évét is figyelembe vesszük, akkor Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev, Andropov és Csernyenko főtitkár elvtársak országában még egyszer ugyanennyiről beszélhetünk.
A túlélők, az életben hagyottak is a kommunizmus áldozatai, nem csak azok, akiket az eszme nevében meggyilkoltak.
Száz és százmilliókra kell tehát emlékeznünk, hiszen aki elfelejti a múltat, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.
- közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
