Kövér László: a teljes magyar nemzet a kárpátaljai magyarság mögött áll

Az ukrán politikának tudnia kell, hogy a teljes magyar nemzet a kárpátaljai magyarság mögött áll, a magyar állam semmilyen nyomás hatására nem fog lemondani az ottani magyarság érdekeinek védelméről, mert nincs külön határon túli és határon belüli magyar ügy - mondta Kövér László pénteken Budapesten.

Az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) tartott megnyitójában kiemelte: csak egységes magyar nemzet és egységes magyar ügy van.

Kövér László aláhúzta: a kárpátaljai magyarság ügye számunkra nem pusztán kisebbségi, hanem a szó legszorosabb értelmében vett egzisztenciális kérdés, mint ahogyan az előttünk álló XXI. században az európai népesség több mint egytizedét kitévő őshonos kisebbségi közösségek ügye sem csak erkölcsi, hanem életbevágó reálpolitikai kérdés is.

Ha ugyanis a számbelileg kisebbségben élő nemzeti közösségek identitása felszámolható, akkor hasonlóképpen felszámolható a számbeli többség nemzeti identitása is. Ha pedig a nemzetek - mint államalkotó közösségek - identitása elvész, akkor a nemzeti államok mint közhatalmak elveszítik legfőbb létjogosultságukat, elveszítik a közjót és közérdeket képviselő minőségüket, akkor a vesztfáliai béke óta fokozatosan kifejlődött európai közhatalmi rend is elveszíti az alapjait - fejtette ki az Országgyűlés elnöke.

Elmondta, ha mindez megtörténik, előbb általános európai politikai destabilizáció jöhet, majd általános európai társadalmi anarchia, végül pedig a rendteremtés ígéretével megérkezik a minden nemzeti értékelemet mellőző, a nemzeti érdekek helyett szupranacionális magán érdekeket szolgáló, minden demokráciát előbb csak kiüresítő, majd nyíltan mellőző európai birodalmi diktatúra, vagy ahogyan most még a tervezőasztalon nevezik, az Európai Egyesült Államok.

Felidézte, hogy a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború nem az első orosz puskalövéssel kezdődött, hanem akkor, amikor egyes vezető orosz politikusok megkérdőjelezték az ukrán nemzet önállóságát, kétségbe vonták az önálló ukrán nyelv és kultúra létét, és mindezzel tagadták az ukrán állam létjogosultságát is, nyíltan kifejezve, hogy a magát ukránnak valló világot oroszosítani kell.

Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor feltette a kérdést, mi a helyzet akkor, ha az áldozat maga is kétségbe vonja mások etnikai valóságát, azok korlátozására felszámolására törekszik?

Az ukrán állam ugyanis nem 2022. február 24-e óta, hanem 2015 óta lép fel támadólag a saját nemzeti kisebbségeivel szemben. Kétségbe vonja a területén élő nemzeti közösségek jogát az önazonosságukhoz, anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz, törvényhozási eszközökkel, gyakran titkosszolgálati megfélemlítéssel, gyakorlatilag ukránosítani akarja őket - mutatott rá.

Ha 2015 óta az erősebb jogán az ukrán állam kétségbe vonva a létezéshez való jogukat felszámolásra, beolvasztásra ítélheti a szülőföldjén ezer esztendeje vagy sok évszázada élő ukrajnai magyar, lengyel vagy román nemzeti közösségeket, akkor mi akadálya van annak, hogy a jövőben valaki a még erősebb jogán kétségbe vonja a magyar, a lengyel vagy a román állam létjogosultságát, és erre hivatkozva annak felszámolására törjön - tette fel a kérdést.

Szavai szerint mindaz, ami történik jelenleg Ukrajnában, azt bizonyítja, hogy az etnikai kizárólagosság vagy akár csak az etnikai dominancia politikája nem erősebbé, nem stabilabbá, hanem sérülékenyebbé és ingataggabbá teszi az államot.

Kitért arra is: az orosz-ukrán háború lezárását követően nem lehet újjáépíteni az európai biztonságpolitikai architektúrát a nemzeti jogok kérdésének méltányos rendezése nélkül. Ennek hiányában bármiféle új európai biztonsági koncepció csak homokra épül - rögzítette.

A magyar nemzetpolitika javaslata az új európai biztonságpolitika megalapozásához az, amit a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020-ban megfogalmazott, és amelyet a magyar Országgyűlés is megerősített: a nemzeti identitáshoz való jog váljon az egyetemes emberi jogok részévé, a számbeli többségben és számbeli kisebbségben élőket egyaránt illesse meg az anyanyelvének, kultúrájának és a szülőföldjük otthonosságának megőrzéséhez és utódaikra hagyományozásához fűződő joguk - mutatott rá.

A magyar nemzetpolitika álláspontja nem lehet más, mint hogy Európában a nemzeti problémák európai szintű, elvszerű és demokratikus megoldása - különösen a balkáni államok integrációjának folyamatára - nem csupán az emberi jogok komolyan vételének fokmérője, hanem elsőrendű biztonságpolitikai érdek is. A nemzeti identitás elleni jogsértések előbb-utóbb politikai destabilizációt eredményeznek, a nemzeti identitás elvszerű és jogszerű védelme pedig a politikai stabilitást és a biztonságot erősíti - hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy az etnikai kizárólagosságra vagy dominanciára építő XIX. és XX. századi európai nemzetállami szerepfelfogásból mindenkinek ki kellene lépnie, akinek fontos, hogy a XXI. században is megőrizhesse a nemzeti államát. Európában - ha van jövő -, akkor az a fennhatósága alatt élő minden etnikummal szemben méltányos politikát folytató, cselekvőképes európai nemzeti államoké, amelyek képesek összehangolni érdekérvényesítő és érdekvédelmi törekvéseiket.

Kövér László kitért arra, a magyar összefogás nemcsak matematikai szükségszerűség a parlamentáris demokrácia keretei között mindenhol a Kárpát-medencében, hanem továbbra is történelmi létparancs, hogy ha netán újra megméretünk, többé soha ne találtassunk könnyűnek. Önfegyelemre és önuralomra a jövőben mindenhol a Kárpát-medencében minden bizonnyal még nagyobb szükség lesz, hiszen vannak, akiknek érdekében áll provokálni a magyar államot illetve a külhoni magyar közösségeket, hiszen az ő nézőpontjukból önbizalmában túlságosan is megerősödött magyarság veszélyezteti az "uralmi terveiket" - mondta.