Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím.
Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.” Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap.
Salánkon ezen a napon szent liturgiával vette kezdetét az ünnep. Az Istenszülő elszenderedése és mennybevitele egyházunk egyik fontos Mária-ünnepe, melyben megemlékezünk Mária elhunytáról, menybeviteléről és példaként állítjuk magunk elé az ő életét. Ahogyan Mária meghallotta és befogadta az Isten igéjét, s elnyerte a mennyei koronát, úgy kell nekünk is meghallani és befogadni az evangélium tanítását, hogy mi is az örök élet részesei lehessünk, hangsúlyozta Csirpák József görögkatolikus áldozópap.
Ezen a napon távozott el a földi életből Szent István királyunk is, ezért az ünnepi szent liturgia után a hívek a templomból az emlékparkba vonultak, ahol megkoszorúzták az államalapító szobrát, s megemlékeztek Magyarország első keresztény uralkodójáról, aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.
Az emlékparkban Csirpák József köszöntője után a Dalos madárkák énekegyüttes népdalokat adott elő, mellyel az Által mennék én a Tiszán népdaléneklési versenyen arany fokozat első helyezést értek el. Majd felcsendült „Hol vagy, István király” kezdetű népénekünk Csirpák Eszter előadásában. Józan Lajos nyugalmazott református lelkész István király nagyságát, s a mindennapi kenyerünkért való hálaadás fontosságát emelte ki beszédében. Csirpák József salánki görögkatolikus pap az Istenszülő elszenderésének ünnepéből kiemelte, hogy Mária imádsága oltalmat és segítséget jelent számunkra, s hogy kérjük Szent István királyunk közbenjárását is, aki az Istenszülő oltalmába ajánlotta országát, nemzetünket. Most is nagy szükségünk van az Istenszülő oltalmára, amikor tombol a gonosz országunkban.
Az ünnepi gondolatok után megáldották az új kenyeret, s a helyi gazdák elhelyezték a koszorút Szent István királyunk szobránál. Mint Csirpák Viktória elmondta, ez egy szép szimbólum, mivel a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtő akció keretében 12 gazda 1200 kg búzát adott össze, melyből folytatni tudják a „szeretet kenyere” programjukat.
Nemzeti imádságunk eléneklése után mindenki vett a megáldott kenyérből, s a jelenlévők olajkenetben részesülve vihették haza Isten áldását. A megemlékezés a Boldogasszony anyánk énekkel és csoportképkészítéssel ért véget.
-kósa-
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
