Konfirmációs hitvallás Csongoron - Fogadalomtétel és elköteleződés

A húsvét utáni 40. napon a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli. A reformátusoknál ehhez a naphoz szorosan kötődik a konfirmáció. Amikor is a fiatalok nyilvánosan, a gyülekezet színe előtt megvallják Jézus Krisztusba vetett hitüket, s ünnepélyesen megerősítik azt a fogadalmat, amit szüleik, keresztszüleik tettek helyettük megkeresztelésükkor. 

Az élet úgy hozta, hogy több helyen erre az alkalomra a mennybemenetel ünnepét követő vasárnap (konfirmációs vasárnap) kerül sor – munkaszüneti nap lévén így részt tudnak venni az eseményen a szülők, rokonok is –, ám faluhelyen még inkább áldozócsütörtökön konfirmálnak a fiatalok. Így történt ez Csongoron is, ahol május 18-án 21 fiatal hitvallása és fogadalomtétele hangzott el. 

Az alkalom ifj. Pocsai Sándor helyi lelkész igehirdetésével vette kezdetét, aki Pál efezusiakhoz írott levele alapján erősítette meg a híveket: „Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek! – és vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban” (Ef 2, 4–7). 

Öröm ez a nap a kegyelem emberének, annak, aki igent mond Jézus Krisztusnak, akinek nem mindegy, hogyan telik e földi élete, s hol fogja tölteni az örökkévalóságot, hangsúlyozta az igehirdető. Aki a továbbiakban az embert, a bűnben szenvedő embert kereső Istenről, az ő szeretetéről, kegyelméről beszélt. Kiemelte: Isten országába nem a konfirmáció által jutunk – ott annak van helye, aki Jézus megváltó kegyelmét elfogadta. Erről tiszta szívvel mindenkinek egyedül kell döntenie, mondta.

Az igehirdető a szülőket, a keresztszülőket is megszólította. Tiszta-e a lelkiismeretetek? Békességetek van-e afelől, amit fogadtatok a most konfirmáló fiatalok keresztelésekor? Hogy ezeket a gyermekeket szeretetben és imádságban hordozzátok, hitben nevelitek?... Kezdjetek el könyörögni mindennél jobban értük! – figyelmeztetett a lelkész. Aki aztán a nem könnyű időszakban konfirmáló fiatalokhoz szólva – közülük sajnos sokan hiányolják az édesapa jelenlétét – arra hívta fel a figyelmüket, hogy a Mennyei Atyához mindenkor mehetnek, hívhatják őt bármikor, az ő telefonja soha nincs kikapcsolva, ő mindig meghallgatja imáikat. S az az örökség, amit tőle kapnak, mindennél értékesebb: Isten mennyei országot kínál. A ti döntésetek, hogy elfogadjátok-e, hogy nem térve le a kijelölt útról megérkeztek-e oda, mondta ifj. Pocsai Sándor, aki a fogadalomtétel mellett az elköteleződés fontosságára hívta fel a fiatalok figyelmét.

Az igehirdetést követően a konfirmandusok vallást tettek hitükről, majd fogadalomtételüket követően felkészítőjük, Pocsainé Tövissi Tímea lelkésznő egy-egy ige kíséretében kérte életükre Isten áldását. 

Kovács Erzsébet