Évek óta nem látott tömegek vonultak fel Irán fővárosában és más városaiban csütörtökön este. A beszámolók szerint ez volt a vallási vezetés ellenzőinek eddigi legnagyobb erődemonstrációja. A tüntetők Ali Hamanei ajatollah megdöntését és az egykori sah száműzetésben élő fiának, Reza Pahlavinak a visszatérését követelték. Emberi jogi csoportok szerint legalább 34-45 tüntető és nyolc rendőr vesztette életét, több mint 2200 embert pedig őrizetbe vettek.
Hatalmas tömegek vonultak fel Irán fővárosában és más városaiban csütörtök este, évek óta ez volt a vallási vezetés ellenzőinek legnagyobb erődemonstrációja. A BBC beszámolója szerint a biztonsági erők nem oszlatták fel a békés tüntetéseket Teheránban és Meshedben, az ország második legnagyobb városában.
A közösségi oldalakra felkerült felvételeken hallható, hogy a tüntetők Ali Hamanei ajatollah megdöntését követelik és Reza Pahlavi visszatérését skandálták. Utóbbi az egykori sah száműzetésben élő fia, aki korábban felszólította támogatóit, hogy vonuljanak az utcákra. A felvételeken „Éljen a sah!”, „Ez az utolsó csata! Pahlavi visszatér” és „Halál a diktátorra” felkiáltások hallhatók.
A zavargásoknak ez a tizenkettedik napja volt, amely az iráni valuta összeomlása után robbant ki. Emberi jogi csoportok szerint a megmozdulások Irán mind a 31 tartományában több mint 100 városára és településére kiterjedtek.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activist News Agency szerint legalább 34 tüntető – közülük öt gyermek – és nyolc rendőr vesztette életét, valamint 2270 embert tartóztattak le. A norvégiai székhelyű Iran Human Rights monitoringcsoport azonban legalább 45 tüntető – köztük nyolc gyermek – haláláról írt, akiket a biztonsági erők öltek meg.
A tüntetések nem sokkal azután kezdődtek, hogy Reza Pahlavi felszólította az irániakat: azt kérte honfitársaitól, hogy vonuljanak az utcákra és egységesen követeljék a szabadságot. Megköszönte Donald Trump amerikai elnöknek, hogy felelősségre vonja a rendszert, továbbá felszólította az európai vezetőket, hogy cselekedjenek hasonlóan.
Az iráni állami média lekicsinyelte a csütörtök esti zavargások méretét. Néhány esetben tagadták, hogy zavargások történtek volna, üres utcákat mutató videókat tettek közzé. Eközben a NetBlocks internetfigyelő szervezet arról számolt be, hogy Iránban országos internetleállás van. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy ez kritikus pillanatban akadályozza az emberek kommunikációhoz való jogát.
December vége óta tartanak a tiltakozások Iránban
Iránban december végén robbantak ki tüntetések és sztrájkok az országot sújtó súlyos gazdasági nehézségek és az iráni riál árfolyamának hirtelen zuhanása miatt.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) legfrissebb összesítése szerint a tüntetések kezdete óta legkevesebb 39 ember, köztük több rendőr is életét vesztette a demonstrálók és a biztonsági erők összecsapásaiban, az őrizetbe vett tüntetők száma pedig meghaladja a 2260-at.
Donald Trump a csütörtöki zavargásokat követően megtorlást helyezett kilátásba, ha az iráni hatóságok erőszakosan lépnek fel a tüntetőkkel szemben. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, „súlyos csapás” várhat Teheránra, ha az országban áldozatok lesznek az emberek körében - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.