Csúcstalálkozó az iráni válságról: Macron kizárta Ursula von der Leyent és a NATO főtitkárát az egyeztetésről

Csúcstalálkozó kezdődött a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosításáról Párizsban pénteken. A mintegy harminc magát semlegesnek nevező ország vezetőinek részvételével zajló megbeszélést Franciaország és Németország kezdeményezte.

Emmanuel Macron francia államfő elsőként Keir Starmer brit miniszterelnököt fogadta munkaebéden hivatalában, majd csatlakozott hozzájuk Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. A többi résztvevő, „európaiak, közel-keletiek, ázsiaiak és latin-amerikaiak” videókapcsolat révén vesznek részt a találkozón – közölte a francia elnöki hivatal.

Az Egyesült Államokat nem hívták meg az egyeztetésére, mert

Emmanuel Macron ragaszkodik ahhoz, hogy az Irán ellen háborút indító szövetségesek, az amerikaiak és Izrael, kimaradjanak bármilyen jövőbeli küldetésből.

Irán az ellene folyó támadások miatt zárta le a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajók előtt.

A találkozót követően, amelyet az Ukrajnát támogató önkéntesek koalíciójához hasonló formátumban hívtak életre, a négy európai vezető közös nyilatkozatot tesz közzé az Elysée-palota tájékoztatása szerint.

Macron kizárta a NATO főtitkárát és Ursula von der Leyent

Mindeközben Franciaország elutasította azt a brit javaslatot, hogy Mark Rutte, a NATO főtitkára és Ursula von der Leyen is részt vegyen a párizsi találkozón – közölte három, a csúcsról tájékoztatott tisztviselő – írja a Financial Times.

Közlésük szerint az Élysée-palota kétszer is törölte a nevüket Starmer javasolt meghívotti listájáról, mivel Franciaország inkább a kormányfőkre kívánja korlátozni a részvételt. A brit kormányfő hivatala nem kommentálta az ügyet. Egy tisztviselő így fogalmazott:

„Az Egyesült Államok nem lesz jelen a megbeszélésen, de Starmer és Macron várhatóan a találkozó után tájékoztatják az elnököt, hogy naprakész maradjon.”

Macron határozottan kijelentette, hogy Franciaország nem lép fel a szorosban addig, amíg nem jön létre tűzszünet, bár már egy repülőgép-hordozót és fregattokat küldött a Földközi-tenger keleti térségébe. Más európai vezetők is osztják azt az álláspontot, hogy addig nem történhet intézkedés, amíg Irán és az Egyesült Államok nem hagy fel a szoros körüli ellenségeskedéssel.

A pénteki tárgyalásokat előkészítők szerint az európai vezetők egy háromlépcsős terven dolgoznak:

• Az első lépés diplomáciai és politikai együttműködés, amelynek célja a hajózás biztonságának megteremtéséhez szükséges eszközök kialakítása.
• Ezt követően megvitatják, hogyan lehet logisztikai támogatást nyújtani a szorosban rekedt hajóknak, illetve segíteni azok kijutását, beleértve a megnyugtatást és az esetleges ellenséges tevékenységek megfigyelését.
• A harmadik elem nyugati tisztviselők szerint a „hajózás szabadságának katonai biztosítása”, beleértve haditengerészeti erők térségbe vezénylését. Ez azonban csak akkor valósulna meg, ha „tartós béke jön létre”.

A csúcs előtt Starmer úgy nyilatkozott: „Meg kell nyugtatnunk a kereskedelmi hajózást, és támogatnunk kell az aknamentesítési műveleteket, hogy helyreálljon a globális stabilitás és biztonság. A tervezés már folyamatban van, azzal a céllal, hogy a körülmények engedtével egyesített katonai erőket vessünk be. A nemzetközi misszió szigorúan védelmi jellegű lesz.”

Merz – többek között Trumppal folytatott telefonbeszélgetésében – jelezte, hogy Németország kész részt venni egy tengeri kezdeményezésben, de csak bizonyos feltételek mellett. A német hadsereg, a Bundeswehr korábban is vett részt külföldi missziókban – például Afganisztánban –, ám működését az alkotmány szigorúan korlátozza. Bevetések csak kollektív felhatalmazás (EU, NATO vagy ENSZ) alapján történhetnek, és parlamenti jóváhagyás szükséges.

Csütörtökön Merz ismét kijelentette, hogy „elvben” támogatja a német részvételt, de figyelmeztetett: a feltételek – ideiglenes tűzszünet, kollektív mandátum és parlamenti jóváhagyás – messze nem teljesülnek.

Hozzátette: „jó érvek” szólnak az amerikai részvétel mellett.

Franciaország ugyanakkor óvatosabb az amerikai szerepvállalással kapcsolatban. „Arra van szükségünk, hogy biztosak legyünk abban, Irán nem támadja meg az áthaladó hajókat, és az Egyesült Államok sem akadályozza a szorosba belépő vagy onnan kilépő hajókat” – mondta az Élysée egyik tisztviselője.

Starmer politikai erényt kovácsolt abból, hogy nem engedte, hogy Nagy-Britanniát „belerángassák ebbe a háborúba”, ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Királyság kész vezető szerepet vállalni egy olyan nemzetközi koalícióban, amely a harcok befejezése után biztosítaná a Hormuzi-szorost - közölte a hirado.hu.