Egyértelmű, hogy Oroszország nem akar békét, ezért az Európai Uniónak tovább kell növelnie Ukrajna támogatását - jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kallas elmondta, hogy a találkozón két fő téma szerepel: egyrészt annak megvitatása, miként lehet tovább támogatni Ukrajnát, másrészt az uniós tagállamok saját védelmi felkészültségének és képességeinek erősítése. Hangsúlyozta:
Ukrajnát "a lehető legerősebbé kell tenni", hogy ebben a "nagyon nehéz időszakban" képes legyen saját magáért kiállni.
A főképviselő szerint ez "fordulópontot jelentő hét" lehet a diplomácia számára. Azt mondta, az amerikai-ukrán tárgyalások "nehezek, de eredményesek" voltak, ám a végső eredmények egyelőre nem ismertek. Hozzátette, hétfőn egyeztet az ukrán védelmi és külügyminiszterrel is.
Arra a kérdésre, bízik-e az Egyesült Államok béketeremtő erőfeszítéseiben, Kallas úgy fogalmazott: az ukránok egyedül vannak, és ha az európaiakkal együtt tárgyalnának, sokkal erősebbek lennének, ugyanakkor bízik abban, hogy az ukránok kiállnak saját magukért.
Kallas kifejtette:
az EU két módon erősítheti Ukrajna tárgyalási pozícióját. Egyrészt további nyomást gyakorol Oroszországra - újabb szankciókkal és az úgynevezett jóvátételi hitel előkészítésével -, másrészt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Kijevnek, hogy képes legyen kitartani.
A befagyasztott orosz vagyonokból finanszírozandó jóvátételi hitellel kapcsolatban elmondta: Belgium "jogos aggodalmakat" fogalmazott meg a kockázatok miatt, de a többi uniós ország jelezte, hogy készek ezeket a kockázatokat megosztani.
Kallas kitért arra is, hogy az EU általában nem avatkozik be abba, mekkora hadsereggel rendelkezik egy szuverén ország. Hozzátette: ha nyomás nehezedik Ukrajna hadseregére, akkor ugyanez a nyomás az orosz hadseregre is ki kellene, hogy terjedjen, mivel "az orosz hadsereg jelenti a valódi kockázatot" nemcsak az európai államokra, hanem Oroszország összes szomszédjára nézve. Oroszország az elmúlt száz évben 19 országot támadott meg - idézte fel.
"Ha Oroszország hadserege nagy, és a katonai költségvetése olyan magas, mint most, akkor újra be akarja majd vetni"
- fogalmazott.
Ruben Brekelmans holland ügyvivő védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve bejelentette, hogy Hollandia további 250 millió euróval járul hozzá a NATO kezdeményezéséhez, amelynek keretében az amerikai készletből vásárolnak fegyvereket és lőszert Ukrajna számára.
"Nap mint nap látjuk a súlyos légitámadásokat Ukrajnában. A legrövidebb időn belüli segítségnyújtás egyetlen módja az, ha amerikai készletekből szállítunk" - jelentette ki.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
