A BBC egy saját értesülést osztott meg azzal kapcsolatban, hogy amennyiben sikerül megegyezni egy tűzszünetről az orosz-ukrán háborúban, akkor milyen megbízatással mehetnek nyugati katonák Ukrajnába. Közölték azt is, hogy az európai államok katonai vezetői pontosan milyen tervről egyeztethettek ezzel kapcsolatban egy csütörtöki csúcstalálkozón.
Az Ukrajnába telepítendő nyugati csapatokat – amelyeknek az esetleges bevetéséről Londonban tárgyal csütörtökön számos ország katonai vezetője – inkább egyfajta „biztosító erőként”, mintsem „békefenntartó erőként” kellene leírni – mondták a BBC-nek azok a védelmi és diplomáciai források, amelyek a tervezetről nyilatkoztak a brit közmédiának.
Mint a cikkben írták,
a jelenleg „Többnemzetiségű Ukrajnai Erők” (Multinational Force Ukraine, vagy röviden MFU) munkanéven futó alakulatot azért küldenék az országba, hogy megszilárdítson bármilyen tűzszünetet, és hosszú távon megszilárdítsa a bizalmat az ukrajnai békével összefüggésben.
A hangsúlyt arra helyeznék, hogy Ukrajnának légi támogatást biztosítsanak a légtér biztonsága érdekében, valamint katonai jelenlétet a Fekete-tengeren a kereskedelem ösztönzése érdekében. Ami a szárazföldi erőket illet, a „bakancsosok” létszámát jelenleg 20 ezer főre terveznék – fejtette ki a BBC.
Hozzátették: az utóbbi létszám – Ukrajna méretét tekintve – nem lenne elég nagy ahhoz, hogy bármilyen békét kikényszerítsen, ezért sem igazán lehetne békefenntartó erőnek nevezni ezt.
Épp ezért a csapatokat – amelyeket az utóbbi hetekben létrejött, ukrajnai támogatóiból álló „Tettrekészek koalíciója” biztosítana – nem egyenlően osztanák el az ország területén, hanem a városok, kikötők és a főbb energetikai infrastrukturális létesítmények közelébe telepítenék őket.
A BBC szerint ebben a vonatkozásban még azt is fontolgatják, hogy
az MFU erőiből egyáltalán nem telepítenének egységeket Ukrajna keleti részére, a frontvonal közelébe – annak érdekében, hogy megpróbálják megnyugtatni Oroszországot, hogy nem jelent támadó fenyegetést.
Mint emlékeztettek, Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml vezetői többször is kijelentették, hogy nem egyeznek bele semmilyen tűzszünetbe, ha európai és más erőket telepítenek Ukrajnába. A BBC forrásai szerint azonban ez a többnemzetiségű katonai művelet nem lenne „békefenntartó erő”, és nem is kellene annak nevezni.
Továbbá, van még egy másik fontos különbség: a békefenntartó erők – az ENSZ vagy a NATO égisze alatt – hagyományosan pártatlanok, mindkét fél beleegyezésével működnek, és csak önvédelemből alkalmaznak erőt.
Ezzel szemben a most tárgyalt többnemzetiségű erő nagyon is Ukrajna oldalán állna, és azért lenne ott, hogy segítsen elrettenteni a jövőbeli orosz agressziót.
A tűzszünetet tehát nem ezek az erők felügyelnék a szárazföldi frontvonalon, az az ukrán csapatok feladata lenne a terv értelmében (a légtér, illetve a világűr vonatkozásában viszont a nyugati megfigyelő eszközök el tudnák végezni ugyanezt ezt a tennivalót). A BBC forrásai szerint a koalíciós csapatokat nem küldenék a frontvonalra akkor sem, ha Oroszország esetleg felrúgná a tűzszünetet, és újrakezdené az ukrajnai inváziót.
Ezáltal a 20 ezer fős szárazföldi szövetséges haderő esetleges bevetésének katonai hatása korlátozott lenne a frontvonal mindkét oldalán lévő csapatok számához képest: Ukrajnának a becslések szerint – minden, a hadsereg szolgáló személyt beleszámítva – megközelítőleg egymillió katonája van, Oroszország hadserege pedig ennél is jóval nagyobb.
Csütörtökön tárgyaltak róla
A BBC szerint március 20-án, Londonban tartottak csúcstalálkozót a Tettrekészek koalíciójának katonai vezetői. Bár a megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott, a brit közmédia a találkozó előtt közölte, hogy
a tárgyalás középpontjában nagyrészt az állhat, hogy a nemzetközi erők hogyan tudnák a legjobban biztosítani Ukrajnának azokat az eszközöket, amelyekkel az ukránok nem rendelkeznek – különösen a légi katonai képességeket.
„Így szó lesz arról, hogy mely országok tudnának harci repülőgépeket biztosítani, hogy Ukrajna légtere biztonságos legyen a tűzszünet alatt. Arról is tárgyalni fognak, hogyan lehetne biztonságossá tenni a Fekete-tengert a hajózás számára. Ennek két összetevője lehet: hogyan lehetne a legjobban mentesíteni a hajózási útvonalakat az aknáktól, és hogy milyen haditengerészeti különítmény nyújthatna a biztonsági jelenlétet a tengeren” – írták. E ponton azt is megjegyezték:
az egyik legnagyobb kérdést az jelenti, hogy az Egyesült Államok biztosítana-e légi, műholdas vagy hírszerzési támogatást bármilyen európai erő számára a szárazföldön.
Az amerikaiak ugyanis eddig azt mondták, hogy nem hajlandóak katonai „háttértámogatást” nyújtani. „Az európai stratégia egyelőre az, hogy az Egyesült Államokat kérdezgessék, hanem szervezzék meg a lehető legjobb erőt és képességet Ukrajna biztonságának jövőbeli garantálására. Amint a részletekről megállapodnak, az Egyesült Királyság, Franciaország és mások felmérnék, hogy az európai ajánlat elég jelentős-e ahhoz, hogy az Egyesült Államok meggondolja magát, és beleegyezzen valamilyen szerepvállalásba ”– vázolták a BBC forrásai.
Végül megjegyezték:
a fentebbi tervvel csakis akkor valósulhat meg, ha Ukrajnában sikerül valamiféle tűzszünetről megállapodni. Az Egyesült Államok jelenleg bízik ebben, az ukránok viszont továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyáltalán véget akar-e vetni a harcoknak
– fűzték hozzá - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
