Közös gyertyagyújtás Beregszász főterén - Fellobbant a hit lángja

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem tíz esztendővel ezelőtti kezdeményezésének köszönhetően a beregszásziak minden évben összegyűlnek a város központjában, hogy együtt lépjenek át a várakozás szent időszakába. A decemberi alkonyatba burkolózó tér ilyenkor különös fénnyel telik meg: a találkozások örömével, az egymás felé forduló tekintetek melegségével, s azzal a csendes bizonyossággal, hogy a fény mindig visszatér – még a legnehezebb évek után is.

A gyertyagyújtásra érkezőket a szervezők nevében Molnár Krisztina és Orbán Viktória, a civil szervezet munkatársai köszöntötték magyar és ukrán nyelven. Abbéli örömüknek adtak hangot, hogy a PCS és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kezdeményezésére elindított közös advent program a város életének meghatározó eseményévé vált. A pandémia, a háborús mindennapok, az áramszünetek sem törték meg ezt a hagyományt. Az adventi gyertyák fénye nemcsak a koszorút, hanem a szíveinket is bevilágítja. Ezekben a nehéz időkben különösen fontos, hogy a hit, a remény, az összetartozás és a szeretet lángja ne aludjon ki bennünk.

A rendezvényen elsőként Berghauer Sándor, a Rákóczi Egyetem rektorhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett arra, hogy immár tíz esztendeje gyúlnak fel az adventi lángok Beregszász főterén. „Ez a tíz év azt üzeni, hogy közösségünk értékei – a béke, az együttérzés, a szolgálat és az egymás iránti felelősség – ma is élnek és erősek. Amikor közösen gyújtjuk meg ezt a gyertyát, azt üzenjük egymásnak és a világnak, hogy a remény nem halványulhat el” – fogalmazott.

Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja arról beszélt, hogy az első adventi gyertya – a hit gyertyája – olyan apró láng, amely bizonytalan időkben is képes irányt mutatni. Ez a pislákoló, mégis magabiztos fény elég ahhoz, hogy melegséget vigyen a lelkekbe, hogy bátorítson és bizakodást ébresszen a hétköznapokban – mondta, majd abbéli reményének adott hangot, hogy Ukrajnába mielőbb eljön a várva várt béke, és a kárpátaljai magyarság sorsa is jobbra fordul.
Az első gyertya lángját Molnár Krisztina, a PCS koordinátora, Berghauer Sándor és Buczkó István lobbantotta fel.

A gyertyagyújtás után a Nagyberegi Református Líceum dicsőítő csapatának adventi énekei töltötték be a teret, megpendítve a várakozás mélyebb, belső húrjait is.

Ezután a történelmi egyházak képviselői szóltak a jelenlévőkhöz, Isten áldását kérve a városra és a közösségre.

Molnár János római katolikus esperes-plébános arra emlékeztetett, hogy a várakozás nem tétlenség, hanem tudatos, Krisztus felé forduló készület. Szent Pál szavaival hívta a jelenlévőket arra, hogy a sötétség cselekedetei helyett a világosságot válasszák.

Marosi István görögkatolikus áldozópap arról beszélt, hogy az adventi apró fények reményt ébresztenek, és arra emlékeztetnek, hogy Krisztus születése képes felemelni azt is, aki már maga sem tudja, honnan merítsen erőt.

Taracközi Ferenc református lelkész Ézsaiás próféciáját idézve hangsúlyozta: még ha ember és ember között szakadéknak tűnik is a távolság, Isten szava képes kiegyenlíteni az utakat, helyreállítani, ami megtört.

A közös advent idei első állomása ismét bizonyította: a közösség ereje nem csupán jelen van, hanem képes reményt adni azoknak is, akik terhekkel, kétségekkel érkeznek a térre. Mert a láng, amely fellobban a koszorún, a szívekben is fényt gyújt.

A szervezők jelezték: a második adventi gyertya meggyújtására jövő vasárnap kerül sor, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal és a Római Katolikus Egyházközség közreműködésével. Advent minden vasárnapján szeretettel várják a város lakóit, hogy együtt lépkedjenek a karácsony felé vezető úton.

Kósa Eszter