Az Európai Unió jogi eljárást indított az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalat ellen a koronavírus elleni oltóanyagának szállításával kapcsolatos késedelmek miatt – közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn, a brüsszeli testület napi sajtótájékoztatóján.
A hírt nem sokkal később Stella Kyriakides szóvivő is megerősítette a Twitteren - írja a Hirado.
De Keersmaecker elmondta: a bizottság azért szánta rá magát a jogi lépésre a tagországok nevében, mert a brit–svéd vállalat nem adott kellő időben felvilágosítást arról,
miért nem tartja magát a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinájának szállításáról kötött szerződésekhez.
„A szerződés egyes feltételeit az AstraZeneca nem tartotta be, a vállalat mind ez idáig nem volt képes megbízható stratégiát kidolgozni az adagok időben történő szállításának biztosítására” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság már hetekkel ezelőtt magyarázatot kért a gyógyszercégtől, amiért az nem tartotta be a szerződés vakcinák szállítására vonatkozó részét, illetve azért, mert nem mutatott be megbízható tervet az időben történő szállításra.
„Biztosítani akarjuk, hogy a megfelelő mennyiségű adag oltóanyagot, amelyekre az európai állampolgárok jogosultak, és amelyeket a szerződésben megígért, a cég mihamarabb szállítsa” – fogalmazott a szóvivő.
A gyógyszergyár, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a védőoltását, az utóbbi időben egyre lejjebb vitte az előzetesen megrendelt oltóanyag mennyiségét.
A cég gyártáskapacitási problémákra hivatkozva közölte: a 180 millió adag helyett pusztán 90 milliót, vagy annál is kevesebbet tervez szállítani Vaxzevria névű vakcinájából az Európai Unió számára a második negyedében.
Pascal Soriot, a gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója még februárban egy uniós parlamenti meghallgatáson azt ígérte, hogy a cég növelni fogja a vakcina előállítását a második negyedévben,
és felgyorsítja az Európai Uniónak szánt szállítmányokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már január végén felszólította az AstraZeneca vezérigazgatóját az unióval kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására.
A bizottság elnöke emlékeztette a vállalat vezetőségét, hogy a testület már a feltételes forgalomba hozatali engedély elnyerése előtt jelentős beruházásokkal segítette a céget annak érdekében, hogy a hivatalos jóváhagyást követően biztosítható legyen a szükséges oltóanyagmennyiség és a folyamatos szállítás.
Uniós források a múlt hét közepén jelezték: az Európai Bizottság várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában szereplő további, összesen 300 millió pótlólagos adag, koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat az EU a Pfizer–BioNTech vállalat oltóanyagával akarja pótolni.
Az okok között az is szerepel, hogy a brüsszeli testület el akarja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani a vakcinaellátást gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca vállalattól.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
