Immáron több mint egy éve, hogy közösségi életünk mindennapjait döntően befolyásolják a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések. Amíg, mondjuk fél éve még jelentős volt azoknak a száma, akik ,,úgymond” vírus-tagadóknak, vagy vírus-szkeptikusnak számítottak, mostanra aligha vannak olyanok, akiknek legalább egy közeli ismerőse nem esett volna át a betegségen. Sajnos, nagyon sokan akadnak olyanok is, akik hozzátartozójukat már el is vesztették a koronavírus-fertőzés miatt fellépő betegség szövődményei miatt.
Azt hiszem, tavaly ilyenkor nem volt olyan ember, aki ilyen ,,hosszú karriert” jósolt volna ennek a betegségnek, és időközben beindult ugyan a visszaszorításához leghatékonyabb módszernek számító védőoltások beadatása, de sajnos még most is az a helyzet, hogy képtelenség előrevetíteni, hogy meddig keseríti még mindennapjainkat ez a világjárvány…
Az alábbiakban néhány, a betegség diagnosztizálásával kapcsolatos olyan gyakorlati kérdésre próbálunk választ adni, amelyek talán a leginkább foglalkoztatják a közvéleményt.
– Miről árulkodnak a szervezetünkben meglévő egyes antitestek?
A vírus szervezetben való jelenlétéről az úgynevezett antitestjeink megjelenése ad választ, amelyek a betegség különböző fázisaiban mutathatók ki. A legkorábban az úgynevezett immunoglobulin A (IgA) antitestek mutathatók ki, amelyek a betegség kezdete után 3-4 nappal jelentkeznek. Az IgM antitestek a betegség akut fázisában vannak jelen a legnagyobb számban, majd annak lecsengését követően – általában a 12-14 napot követően – jelentkeznek a szervezetünkben az IgG antitestek, amelyek aztán hónapokig kimutathatók a vérben, és ezeknek a normaérték többszörös szintje jelzi azt a tényt, hogy az adott személy átesett a betegségen.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a betegség akut fázisában egyedül az orr- és szájgaratüreg nyálkahártyájából vett úgynevezett PCR-teszt (polimeráz láncreakció) számít döntő bizonyítéknak a vírus meglétéről.
– Ha a szervezetben kimutatható az antitest, akkor van-e rá garancia, hogy az adott személy nem kapja el újra a betegséget?
Az antitestek általában 2-6 hónapon át védettséget jelentenek az újbóli fertőzés ellen, de nem jelentenek garanciát arra, hogy az új fertőzés ne lépjen fel. Az elmúlt egy év során Ukrajnában 1360 személynél diagnosztizálták a másodszori (nagyon ritkán pedig a harmadszori) fertőzés tényét, tehát teljesen biztosra nem lehet venni, hogy aki már átesett a betegségen, az egy ideig garantáltan vírusmentes marad.
– Ha valaki átesett a betegségen, mennyi az az idő, amikor már beadathatja magának a védőoltást, illetve szükség van-e ilyenkor antitestszint-vizsgálatra?
A legtöbb szakember olyan véleményen van, hogy aki bizonyítottan átesett a betegségen, annak legalább 2-4 hónapig nincs szükség védőoltásra, azt követően már teljes biztonsággal olthatja magát, hiszen csökkenőben van a védettsége. Az oltás beadása előtt nincs szükség az antitest szint mérésére.
– Mennyire biztonságosak és veszélytelenek a koronavírus-elleni védőoltások?
Amíg korábban a betegség valós megléte felől, most leginkább erről a kérdésről folyik a legtöbb vita a különböző médiafelületeken… A világon több ezer tudós hónapokig dolgozott azon, hogy olyan vakcinát fejlesszen, amely nem csupán hatékony, hanem biztonságos is legyen az emberi szervezet számára.
Természetes, hogy voltak, vannak és lesznek is olyan mellékhatásai az oltásnak, amelyeket felkap a média, de mindezek nagyon elenyésző számot tesznek ki, és nem jelentenek olyan veszélyt, ami miatt le kellene mondanunk az oltásról. Mindenesetre, aki már túlesett a betegségen, netán kórházi kezelést is igényelt, ne adj Isten, lélegeztető gépen is volt, az aligha gondolkodik majd a védőoltás beadatásának szükségességén.
– Átadható-e a védettség a terhesség során az újszülöttnek?
Történtek olyan vizsgálatok, hogy azoknál az újszülötteknél, akiknek a várandós anya előzetesen beoltatta magát, találtak antitesteket, de hogy ezeket milyen mennyiségben, és mennyire jelentenek védettséget a betegség ellen, ez még a jövő kérdése.
– A szezonális influenza-elleni oltáshoz hasonlóan a jövőben rendszeressé válhat-e a koronavírus elleni vakcina beadatása?
A szakemberek azt jósolják, hogy egy ideig biztosan köztünk lesz a vírus, így szükség lesz az oltások szezonális beadatására. De hogy meddig tart majd ez az időszak, azt egyelőre nem lehet tudni.
Sajtó alá rendezte:
Jakab Lajos badalói családorvos
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
