A legrövidebb tengeri útvonal Európa és Ázsia között az Északi-sarkvidéken keresztül vezet, ez azonban a víz felszínét borító jégpáncél miatt az év jelentős részében nem járható. Oroszország nagyratörő célja, hogy a közeljövőben az északi-sarkvidéki útvonal a fő kereskedelmi artéria lehessen, és az ott folyó teherszállítás mértéke 2024-re elérje az évi 80 millió tonnát.
Tény, hogy ehhez elképesztő összegű beruházás kell, de Moszkva nem fukarkodik akkor, ha a jég birodalmában kell utat nyitnia: ezúttal újabb, korábban még soha nem alkalmazott meghajtással készülhet jégtörő hajó - írja az Origo.
Az orosz kormány a közeljövőben mintegy 10 milliárd dollárt (3 ezer milliárd forint) fektet be annak érdekében, hogy a sarkvidéki régió az év 365 napjában nemzetközi szállítási folyosóvá válhasson.
Ennek keretében már elkezdték építeni a világ leghatalmasabb nukleáris sarkvidéki jégtörő flottáját valamint, az idei Keleti Gazdasági Fórumon (EEF) azt is bejelentették, hogy a Távol -Kelet fejlődésének elősegítése érdekében egy új, többcélú teherkikötőt építenek Vlagyivosztokban, a szibériai nagyvárosban.
A téli időszakban, a gondtalan hajózáshoz minél több jégtörő szükséges, amelyek a teherszállítókat kísérik, illetve azok előtt törik fel a fagyott vízfelszínt. Ezért a kapacitás növelésére az orosz kormány most egy újabb monstrum építésére szerződött.
A Nornickel fémbányászattal foglalkozó cég jelentette be elsőként, hogy részt vesz Oroszország első LNG-hajtású jégtörőjének tervezésében és építésében. A Nornickel, a világ legnagyobb palládium- és nikkelgyártója a napokban közölte, hogy a projektben két állami céggel, az atomenergiával foglalkozó Rosatommal és a Rosneft olajipari óriással működik közre. A megépülő új jégtörő a Nornickel rakományát szállító hajókat kísérné a sarkvidéki áthaladásaik során.
Az LNG technológiával készülő vízi jármű üzemanyaga kevésbé káros a környezetre, mint a dízel, így az érzékeny sarkvidéki régióban is megállná a helyét.
A Nornickelnek több oka is van a környezettudatosabb megoldás használatára:
- Egyrészt az, hogy a fémipari társaság 2020-ban 2 milliárd dollár (600 milliárd forint) kártérítést fizetett a környezeti károkért, amelyeket az erőművének tárolótartályából kifolyó 21.000 tonna gázolaj okozott. Akkor a folyókba és a talajba szivárgó szennyező anyagok a sarkvidék egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozták.
- Másrészt pedig maga az LNG (liquefied natural gas, vagyis a cseppfolyós földgáz), amely a világ energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kap, és amelyet a helyben épült LNG-cseppfolyósító üzemek olcsón állíthatnak elő üzemanyagnak.
Az újabb jégtörő-projekt költségeit illetően ugyan még nincs becslés, az viszont már biztos, hogy az építési szerződés tervezete 2022 közepére elkészül.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
