Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője kárpátaljaiként szívén viseli szülőföldje magyarságának helyzetét, s azt az EP-ben is igyekszik képviselni. Ezúttal kerekasztal-beszélgetésre invitálta a történelmi egyházak, civil és karitatív szervezetek képviselőit, hogy általuk tájékozódjon a kárpátaljai magyarok háború okozta mentális egészségügyi helyzetéről, illetve hogy együtt keressenek megoldásokat. A találkozónak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont.
A megjelenteket Csernicskó István, az intézmény rektora üdvözölte, aki a beszélgetést is moderálta, s az „ép testben – ép lélek” összefüggésére, az ép lélek, azaz a mentális egészség fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az elhúzódó háború mindannyiunk életére hatással van – kezdte gondolatébresztő beszédét Ferenc Viktória. – Azok, akik itthon maradtak Kárpátalján, példát mutatnak kitartásból, áldozatvállalásból. Ám „rendkívüli terheket cipelnek: az aggódást, hogy biztonságban tudják magukat és szeretteiket, amikor megszólal a légiriadó, vagy éppen toboroznak a közelben; a létbizonytalanságot, az áramszüneteket, a lezárt határokat; s közelről látnak elfogyni embereket, nemcsak a csatatéren, de otthon is. És azok is nehézségekkel néznek szembe, akik elmentek: a szeretett családtagok, a közösségek hiányával, a honvággyal; az elszigeteltség, az otthontalanság érzésével egy idegen országban, még ha ott az anyanyelvét is beszélik. Végtelen szomorúság van a szívükben, amikor nem utazhatnak haza szerettük temetésére. Online beszélgetések léptek az ölelés helyébe…” Bár távol vagyunk a frontvonaltól, a háború megannyi sebet ejt a szívünkben, éppen ezért fontos, hogy foglalkozzunk a lelki egészséggel is, mert a feldolgozatlan stressz, a szenvedés, az elmagányosodás súlyos következményekkel járhat egyéni és társadalmi szinten is. A képviselő asszony elmondta, hogy most az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságában lehetősége van ezzel a kérdéssel foglalkozni, s ehhez kéri ezúttal a jelenlévők segítségét, hogy osszák meg tapasztalataikat, véleményüket és hogy milyen megoldásokat látnak, illetve milyen lépésekre, fejlesztésekre lenne szükség az itteni szervezetek e téren folyó munkájának javítása érdekében.
Magyarország, a magyar társadalom mélységesen együtt érez és szolidáris a háborúban álló Ukrajna és azon belül a többnemzetiségű Kárpátalja népeivel, és történelme legnagyobb humanitárius segélyprogramjával támogatja Ukrajnát – mondta Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. „Célunk, hogy a nehéz körülmények ellenére a kárpátaljai magyar közösség hosszú távon minél nagyobb számban megmaradjon, anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználatukhoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek…” A diplomata kiemelte: „a magyar kormány, Magyarország mindig a kárpátaljai magyar nemzeti közösség mögött és mellett fog állni. „Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy erre a tragikus humanitárius helyzetre a valódi megoldást a háború vége jelentené”, mondta.
Popovicsné Palojtay Márta, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye pasztorális ügyek püspöki titkára többek között a családok szétszakítottságának nehézségeiről, az itthon maradt nők sokszor erőn feletti vállalásairól, a külföldön tartózkodók gyökértelenné válásának problémájáról szólt. Kiemelte: nekünk „a remény tereit” kell létrehoznunk. S ehhez nagyon fontos, hogy mi magunk jól legyünk magunkkal, a másik emberrel és elsősorban Istennel. Pogány István esperes-plébános azokról a csoportokról beszélt, melyeket a római katolikus egyház működtet az emberek segítésére.
Az itthon maradottaknak őrizniük kell a teret, hogy legyen hová hazajönniük azoknak, akik most külföldön tartózkodnak, hangsúlyozta Zán Fábián Sándor református püspök. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy fel kell készülni a békére is. Szakembereket kell képezni, akik segítenek majd feldolgozni a traumákat, a veszteségeket. Akik nem jöhettek haza szeretteik temetésére, azoknak a gyászfeldolgozásban kell segíteni. Különösen fontos már most is a házasság, a házassággondozás. Beszélni kell a gyermekvállalás fontosságáról, mert a gyerek ad reményt, s ez az istenhitről is tanúskodik, mondta.
Az, hogy a házastársak külön országban élnek, csak ritkán tudnak találkozni, sokszor váláshoz vezet. És igencsak súlyos teher elvált szülők gyermekének lenni, ezért fontos, hogy velük hangsúlyozottan foglalkozzunk, vetette fel Ábrány Krisztán görögkatolikus pap, mentálhigiénés szakember. Az egyházaknak segíteniük kell a külföldön tartózkodóknak abban, hogy megfelelő közösségre találjanak ott, ahol most élnek. Itthon pedig meg kell találni a módját a szabad mozgásukban korlátozottakkal való törődésre, mert körükben egyre több a beteg. És fontos a segítők segítése is, mondta. Ezt egyébként többen is megfogalmazták.
A háborúnak nem csupán fizikai áldozatai vannak, de sok a mentálisan sérült ember is, akikkel nem igazán foglalkozott ezidáig az egészségügy, de nincsenek is klinikai szakpszichológusok, hívta fel a figyelmet Biró Erzsébet, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház korábbi igazgatója, aki online csatlakozott a tanácskozáshoz. Nehezményezte, hogy februártól a gyermekkórházakban kötelezően létre kell hozni pszichiátriai osztályt, ám ahhoz nincsenek meg a feltételek, a legnagyobb problémát a szakemberhiány okozza.
Fehér Ferenc, a „Szent Márton Karitász” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetője a rehabilitációs központok, illetve az ingyenkonyhák működtetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A rehabilitációs intézményrendszer kiépítését szorgalmazta Gerevich János, az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai kirendeltségének vezetője, aki beszámolt arról a miniprogramról, melyet ők szerveztek háborús veteránok számára, illetve azokról a projektekről is szólt, melyekkel az egyedülálló, illetve a menekült gyermekes anyukákat segítik. Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke az általuk működtetett gyermekfejlesztő központ kapcsán arról számolt be, hogy a háború kitörése óta megsokszorozódott a fejlesztésre szoruló gyermekek száma, s a normál gyermekintézményekben is fel kell készülni arra, hogy megfelelően tudjanak foglalkozni a lelki sérült gyermekekkel.
Berghauer-Olasz Emőke, a Rákóczi Főiskola Pszichológiai Szakszolgálatának vezetője arról számolt be, hogy a kárpátaljai magyarok szorongókká váltak, elsősorban a veszteségélmény vagy a családtag elvesztésétől való félelem miatt. Kutatások igazolják a serdülők körében a különböző mentális problémák meglétét, illetve, hogy a helyzet ma már túlmutat a mentálhigiénián. Mint elmondta, a problémát felismerve a Rákóczi Főiskolán szeptembertől magyar nyelvű pszichológusképzést indítanak.
Fel kell ismernünk, hogy nemcsak a közvetlen harci cselekményekben résztvevőknek van és lesz szüksége mentális segítségre, hanem bizony azoknak is, akik a frontvonaltól távolabb, itt Kárpátalján élnek, hisz a háború itt is érezteti hatását, mondta zárszavában Orosz Ildikó, a főiskola elnöke. Aki a KMPSZ elnökeként arról is szólt, hogy a nyári pedagógusakadémia keretében a tanárokat is igyekeznek majd felkészíteni a kialakult helyzet helyes kezelésére. A jelenlévőket is arra biztatta, hogy dolgozzanak ki megfelelő programokat, melyekkel segíthetik a polgári lakosságot. „Önökön múlik a kárpátaljai magyarság jövője” – zárta gondolatait az elnök asszony.
Zárszavában a felelősségvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet Ferenc Viktória, aki köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy megosztották gondolataikat, tapasztalataikat, s ígéretet tett, hogy képviselni fogja ezeket a kérdéseket az EP-ben is.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
