Anyák napi nőszövetségi csendesdélután Beregsomban - Jézus nélkül nem megy

Anyák napja előestéjén nőszövetségi csendesdélutánra jöttek össze Beregsomban a tóháti református gyülekezetek asszonyai, hogy együtt adjanak hálát Istennek az anyaság ajándékáért, a gyermekáldásért, s hogy az Úr keresztje alatt leborulva közösen imádkozzanak gyermekeikért, unokáikért.

A házigazdák nevében az alkalom főszervezője, Jakab Krisztina, a Beregi Egyházmegye Nőszövetségének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a Máramaros-Ugocsa Egyházmegye nőszövetségének elnökét, Zán-Schramm Ibolyát, és a nőszövetség mozgatórugóját, a Nagyszőlősről érkező Czirók Bélánét, a mindenki kedves Éva nénijét.

A közös éneklést követően a Beregi Egyházmegye Nőszövetségének elnöke ezúttal nem dicshimnuszokat zengett az anyákról, hanem igencsak gyakorlatias, ám bibliai példákkal gazdagon illusztrált előadásában az anyák szerepéről beszélt. Rámutatott: Isten nem minden nőnek ígért anyaságot, ám aki megkapta ezt az ajándékot, azoknak felelősségteljesen, és Isten iránti alázattal, hálával a szívében kell a gyermeknevelés feladatát végeznie, Jézushoz kell vezetni őket. Ami nem mindig könnyű. A Szentírás ebben is utat mutat. Előttünk áll pozitív példaként Mária, Isten fiának édesanyja, meg a név nélküli asszonyok, többek között a kánaáni beteg gyermek édesanyja, még az örökbefogadó anya is megjelenik a Bibliában (a fáraó leánya, aki felneveli Mózest)… Ám találkozunk anyákkal, akik hibáztak, például Rebeka, aki ikrei közül Jákóbot jobban szerette, mint Izsákot...

Bennünk is ott van a kérdés: vajon jó anya vagyok-e? Van egy elképzelésünk, milyen anyák szeretnénk lenni, aztán mégsem úgy sikerül. Mert nem könnyű a gyermeknevelés. Vannak gondok, átvirrasztott éjszakák, aggodalmak, kamaszainkkal összekoccanások is előfordulnak, még a felnőtt gyermekeinkkel való kapcsolattartás sem mindig egyszerű. Ilyenkor ráébredünk: egyedül, Jézus nélkül nem megy – emelte ki Jakab Krisztina. A legfontosabb: szeressünk és bocsássunk meg úgy, ahogy Isten megbocsát nekünk. Miközben a gyermeknevelés rázós terepén botladozunk, nem feledkezhetünk meg az Istentől való szeretet továbbadásáról sem. Hogyan? Megadja az Úr ehhez a bölcsességet, a szeretet, a hitet, ha kérjük tőle.

Nekünk istenfélő anyákká kell lennünk, hívta fel a figyelmet az előadó. Az istenfélő anya pedig Krisztus szeretetét ábrázolja ki gyermekei életében. Folyamatosan tudatában van annak, hogy milyen hatással van csemetéi életére és a jövőjére, és képes áldozatot hozni értük, amikor az csak szükséges. Egy istenfélő anya azt szeretné, hogy gyermekei istenfélő emberekké váljanak, ő pedig jó példával jár elöl. Úgy lehetünk keresztyén anyákká, ha odafigyelünk Istenre. Ne feledjük: gyermekeinket ajándékba kaptuk, s hálásak lehetünk, hogy az Úr minket bízott meg a nevelésükkel. Neveljük őket Isten szerinti életre a Biblia alapján, becsületes példaadással éljük oda eléjük hitünket! Ha Krisztus ott van az életünkben, az a családban is kell világítson, mondta az előadó. Aki arra is figyelmeztetett: soha ne hagyjuk abba a gyermekeinkért mondott imákat. Az imádkozó kezet megáldja „az örök Jóság és Szeretet”.

A hagyományteremtő szándékkal megrendezett anyák napi csendesdélutánt a beregsomi gyülekezet énekkarának szívet-lelket melengető szolgálata, és a Jakab Emma tolmácsolásában elhangzott csodálatos Dsida-vers – Édesanyám keze – tette igazán felemelővé. Az alkalom a helyi asszonyok szorgos kezének köszönhetően szeretetvendégséggel ért véget.

Marton Erzsébet

---

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---