Az amerikai és európai biztonsági szolgálatok közötti konszenzus szerint egy véletlen baleset okozta a Balti-tenger fenekén található energia- és távközlési vezetékek átvágását.
A tenger alatti kábelek átszakítása valószínűleg baleset volt, nem pedig orosz szabotázs következménye – írja több amerikai és európai hírszerzési tisztviselő állítását a The Washington Post.
Az esetek felvetették annak gyanúját, hogy Oroszország egy szélesebb körű, Európa-szerte végrehajtott hibrid támadási kampány részeként a tenger alatti infrastruktúrát vette célba, melynek következményeként biztonsági intézkedéseket jelentettek be a Balti-tengeren.
A tisztviselők szerint az eddig folytatott vizsgálatok nem találtak arra utaló jeleket, hogy a tengerfenéki kábelek átszakításával gyanúsított kereskedelmi hajók Moszkva utasítására cselekedtek volna. Az eddig összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a rosszul karbantartott hajókon szolgáló, tapasztalatlan legénység okozta baleseteket.
A kábelek elvágása „véletlen baleset” – mondta Eric Ciaramella, a Carnegie Endowment for International Peace egyik vezető munkatársa, aki korábban az Egyesült Államok Oroszországgal foglalkozó nemzeti hírszerzési megbízottjaként dolgozott. „De nehéz kizárni egy összehangolt orosz kampányt, amikor [Moszkva] hírszerző szolgálatai német üzleti vezetők meggyilkolásával próbálkoznak, gyárakat gyújtanak fel Európa-szerte, és bombákat helyeznek teherszállító repülőgépekre.”
A finnek szkeptikusak
A december 25-i kábelrongálási ügyben Finnország agresszívabb megközelítést alkalmazott, és addig nem engedte kikötni az Eagle S-t, amíg a rendőrség és a parti őrség hatóságai helikopterrel nem szálltak a hajóra. A legénység azon tagjai, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a horgonyt leengedték, a nyomozás előrehaladtáig nem hagyhatják el Finnországot.
Egy, a vizsgálatról tájékoztatott skandináv tisztviselő szerint a tartályhajón uralkodó körülmények siralmasak voltak.
Mindig azzal a feltételezéssel indultunk útnak, hogy az árnyékflotta hajói rossz állapotban vannak. De ez még rosszabb volt, mint gondoltuk
– mondta a tisztviselő.
Herman Ljunberg, az Eagle S tanker tulajdonosát képviselő ügyvéd egy telefoninterjúban elismerte, hogy a hajó orosz olajat szállított, de tagadta, hogy megsértette volna a nemzetközi jogot, vagy hogy a legénység szándékosan okozott volna bármilyen kárt.
Európai biztonsági tisztviselők elmondták, hogy Finnország fő hírszerző szolgálata egyetért nyugati kollégáival abban, hogy a december 25-i incidens balesetnek tűnik, bár figyelmeztettek, hogy lehetetlen kizárni az orosz szerepet.
Az Eagle S vizsgálatát vezető finn Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője elmondta, hogy az iroda vizsgálata még kezdetleges státuszban van, „és túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a károk mögött álló okokról vagy kombinációkról”.
Előzmények
Mint arról az Indexen beszámoltunk, szerdán egy tenger alatti, Finnországot és Észtországot összekötő elektromos kábel megsérült a Balti-tengeren. A baleset után a finn áramszolgáltató nem zárta ki a szabotázst – az előzetes eredmények szerint most ez történhetett. Az észt áramszolgáltató bejelentette, hogy az Estlink2 kiesése ellenére az ország elég elektromos árammal rendelkezik, így nem várható fennakadás az áramszolgáltatásban.
A mostani nem az első eset volt, hogy egy tenger alatti kábel meghibásodik a Balti-tengeren. A múlt hónapban két, Dánia és Svédország között húzódó távközlési kábel szakadt el, ami kapcsán felmerült a szabotázs – a gyanú gyorsan egy kínai hajóra terelődött, mivel az épp a meghibásodáskor hajtott el a kábel felett. Azonban Kína a svéd ügyészség számára nem engedélyezte, hogy a kínai hajót kivizsgálja, ami még a meghibásodáskor elhagyta a helyszínt - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
