Egyre népszerűbbek Sütő Éva ajándéktárgyai - A hétköznapok kis díszei

Az ünnepek közeledtével egyre kelendőbbek az egyedi, kézzel készített ajándéktárgyak – koszorúk, ajtókopogtató, díszek. Azonban nem csupán különleges alkalmakra, de a hétköznapok színesítésére is vásárolhatunk egy-egy általunk megálmodott dekorációt. A beregszászi születésű, ma már Benében élő Sütő Éva kezdetben kedvtelésből fogott hozzá a kézműveskedéshez, mára viszont már igen népszerűek lettek a termékei. Vele beszélgettünk kezdetekről, kihívásokról.

– Hogyan lett a kézműves­kedés szerelmese?

– Beregszászban születtem, tanulmányaimat a 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában végeztem. Érettségi után egy ideig Magyarországon dolgoztam. Ott tanultam meg a virágkötészet mesterségét. Ehhez a szakmához kézügyesség kell, ami hála Istennek, nekem megadatott. Amikor hazajöttem, tovább folytattam ezt a szakmát, és különböző, nem hagyományos csokrokat kezdtem készíteni: csokival, játékokkal megrakottakat, vagy – férfiak számára – éppen alkoholos üvegekkel megbolondítottakat. Egy nap a lányom megkérdezte, hogy el tudnék-e készíteni egy ajándékdobozt, amiben fotók vannak. A válaszom persze az volt, hogy igen, előttem nincs akadály, általában bármit el tudok készíteni, amit kérnek. Az ajándékdobozt sikerült megalkotni a lányom nagy örömére. Kis idő múlva egyik barátnőm, aki tagja a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) kézműves csoportjának, megkérdezte, hogy nem akarok-e én is csatlakozni hozzájuk. Ennek már három éve, azóta is fáradhatatlanul foglalkozom kézműves termékek előállításával.

– Hogyan emlékszik a kezdetekre?

– A kezdeti időszakban, amikor részt vettem különböző vásárokon, nem igazán tudtam értékesíteni munkáimat. Ez elgondolkodtatott, hogy vajon szükségük van-e az embereknek az általam készített termékekre? Nem keserített el, hogy nem tudtam eladni a tárgyakat, mert számomra már az is nagy lehetőség volt, hogy részt vehettem ilyen rendezvényeken. Valamint külön örömet szerzett, hogy a KMTT tagságom által gyerekekkel is kapcsolatba tudtam kerülni, megtaníthattam nekik a kézműveskedés alapjait.

– Mit kérhetnek öntől a megrendelők?

– Több fajta ajándéktárgyat kérhetnek tőlem. Ilyenek az ajándékdobozok, különböző dekorációs tárgyak juta, spárga és kávészem felhasználásával, álomfogók. A különböző ünnepek alkalmával ajtókopogtatókat, asztaldíszeket is készítek, akár élővirágokból is. Most, hogy közeleg az év legszebb ünnepe, adventi koszorút, karácsonyfadíszeket, adventi naptárat is kérhetnek. A szívemhez legközelebb a foglalkoztató könyvecskék állnak, melyeket kisebb gyerekek számára készítek. Ezek az úgynevezett puhakönyvek, amelyeket filcből állítok elő. Vásárlóim személyesen vagy a közösségi oldalon is megtalálhatnak, ahol kedvükre nézelődhetnek a kicsiknek, fiataloknak vagy idősebbeknek szánt kézműves termékeim között.

– Ön szerint fontos-e fejleszteni a meglévő tudását?

– Azt vallom, hogy az embernek mindig fejlesztenie kell elsősorban önmagát, valamint a vállalkozását is. Azért van erre szükség, hogy ne váljon unalmassá a megrendelői számára, mindig tudjon valami újat mutatni, valamit, amivel felkelti az emberek érdeklődését. Tudásom bővítésének céljából általában olyan írásokat olvasok, amelyek a vállalkozásomhoz kapcsolódnak, valamint igyekszem különböző képzéseken is részt venni, hogy naprakész lehessek.

– Úgy tudom, emellett a pedagógiai pályán is igyekszik helytállni…

– Már iskolásként az volt az álmom, hogy taníthassak. Sajnos azonban a középiskola befejezése után nem volt lehetőségem továbbtanulni. Már édesanyaként iratkoztam be a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola óvodapedagógus szakára. Még a főiskola előtt lehetőséget kaptam arra, hogy óvodában dolgozhassak helyettesítő óvónőként. Persze nagy örömmel vállaltam el. Bár kicsit tartottam a feladattól, mivel még szakmai végzettségem nem volt, de a visszajelzésekből látva, jól vettem az akadályokat. Amikor befejeztem a főiskolát, a Benei Általános Iskolában helyezkedtem el mint szervezőpedagógus. Jelenleg is ott dolgozom napközis tanítóként.

– Mit jelent önnek a munkája?

– Számomra a munkám örömet, megnyugvást jelent. Örülök, hogyha a termékeim tetszenek a vásárlóknak, hogy ez által is örömet szerezhetek másoknak. Szívvel-lélekkel készítek bármit, és természetesen én is örülök, ha sikerül egy elképzelést maradéktalanul megvalósítanom. A családom, a férjem és két gyermekem mindenben támogatnak, amiért büszke is vagyok rájuk. Ezzel együtt szeretném minél többekkel megismertetni a termékeimet, hogy másoknak is kedvére váljon.

– Mi pedig sok sikert kívánunk hozzá!

Kurmay Anita