Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta, közli az MTI.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát.
Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van.
"A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki.
Lakatos Mónika rámutatott, hogy a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt több, akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen.
Felidézte, hogy Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.
Megjegyezte, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet" - szögezte le a szakértő.
Mint hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése.
A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.
Lakatos Mónika figyelmeztetett arra, hogy a regionális klímamodell-szimulációk azt mutatják, a melegedés folytatódik. Az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000) érték kétszeresére növekszik. Az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól - írta.
Kiemelte, hogy fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az energiaszükséglet mérséklődésére,
nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani.
A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot - írta a szakember.
Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika, kiemelve: "a hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk".
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
