Gyakoribbá váltak a poláris örvény zavarai, s ez kedvez az extrém hidegbetöréseknek az USA-ban. A háttérben természetesen a klímaváltozás áll, amely összezavarja a sarki magaslégköri áramlatokat.
Az Atmospheric and Environmental Research (AER) kutatócég, valamint a Massachusetts-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai által a Science legutóbbi számában publikált tanulmány figyelmeztet: a poláris örvény zavarainak gyakorisága növekedő trendet mutat, és e zavarok nyomán valószínűbbé válnak olyan extrém hideg időjárási viszonyok az USA-ban, amelyeket az elmúlt tél során is tapasztalhattunk - idézi az Origo.
Mint azt az elemzés kiemeli, a sztratoszférikus poláris örvény viszonylag gyenge, zavart állapota, melyben az áramlat a jellegzetes körkörös helyett elnyúltabb mintázatot mutat, gyakoribbá vált a műholdfelvételek készítésének 1979-es kezdete óta.
Az USA-ban pedig gyakrabban fordul elő extrém téli időjárás olyankor, amikor a poláris örvény megnyúlt alakú.
Mind a mgfigyelt adatok értékelése, mind a numerikus modellezési kísérletek azt mutatják, hogy az északi-sarkvidéket érintő változások - beleértve a gyorsuló melegedést, a tengeri jég olvadását és a szibériai hómennyiség növekedését - előmozdítják a poláris örvény megnyúlását, s ezzel az azt követő extrém téli időjárást az észak-amerikai kontinens sziklás-hegységtől keletre eső területein.
Az események ilyen láncolatát láthattuk például idén februárban, amikor a poláris örvény megnyúlását követően Texas állam pusztító és halálos hidegbetörést szenvedett el.
Az elmúlt három évtizedben az Északi-sarkvidék éghajlata nagyobbat változott, mint a Föld bármely más területéé. A változás részét képezi a gyorsan emelkedő hőmérséklet, a tengerjég olvadása, illetve a csökkenő tavaszi és növekvő őszi hótakarás. Az Északi-sarkvidék minden más régiónál gyorsabb melegedését északi-sarki amplifikációnak is szokás nevezni. Nemcsak a sajtóban, de a klímakutatók körében is élénk vitát vált ki a kérdés, hogy vajon az Északi-sarkvidéket érintő rohamos változások milyen mértékben befolyásolják a közepes földrajzi szélességek időjárását.
„A cikk megjelenésének különös aktualitást ad a 2020/21-es extrém tél: rekordmelegeket mértek az Északi-sarkkörön túl, miközben ugyanitt zsugorodott a tengerjég; vastag hótakaró hullott Szibériára, a poláris örvény hosszan tartó és összetett zavartól szenvedett, rekordhidegek köszöntöttek az USA-ra, Európára és Ázsiára, havazások bénították meg az életet Európa- és USA-szerte, és ami mind közül a legszokatlanabb: valószínűleg példa nélkül álló módon egyszerre sújtotta hideg és hóhullás Texast" – foglalta össze Dr. Judah Cohen, az AER szezonális előrejelzésért felelős igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.
A kutató hozzátette: „A Texast az elmúlt télen térdre kényszerítő hideghullám felszította a vitát arról, hogy a klímaváltozás hatására csakugyan gyakrabban számíthatunk-e extrém téli időjárásra.
Érvek és ellenérvek egyaránt elhangzottak. Viszont egészen mostanáig nem végeztek olyan tudományos kutatást, amely egyértelműen megerősítette vagy elvetette volna a fizikai összefüggést a klímaváltozás és a texasi hideghullám, illetve a közelmúltban lezajlott más súlyos téli időjárási események között.
Tanulmányunk figyelmeztető erejű bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bolygó felmelegedése nem fog minket okvetlenül megvédeni a súlyos téli időjárás pusztító következményeitől."
A cikk bemutatja azt a korábban nem mérlegelt fizikai mechanizmust, amelynek révén általában a klímaváltozás, közelebbről pedig konkrétan az északi-sarki melegedés hozzájárulhat az extrém téli időjárási körülmények kialakulásához a bolygó egészének felmelegedése ellenére.
A sarki amplifikáció és a közepes szélességek téli időjárása közti összefüggést firtató elméletek többsége vagy a hullámosabb sarki futóáramlást, vagy a hirtelen sztratoszférikus felmelegedéseket nevezi meg az összekötő láncszemnek, és kétségtelenül ezek a poláris örvény legnagyobb és legtöbbet tanulmányozott zavarai.
A mostani tanulmány viszont arra szolgáltat megingathatatlan bizonyítékot, hogy az északi-sarki és a közepes szélességi időjárás közötti legerősebb kapocs - legalábbis az Egyesült Államokban -
a poláris örvény kevésbé ismert és nem annyira feltűnő megnyúlása.
A tanulmányozott extrém téli időjárási események mind azzal kezdődtek, hogy egy Észak-Európa és az Urál között elterülő magas nyomású levegőből, illetve egy Kelet-Ázsia fölötti alacsony nyomású légtömegből álló atmoszférikus hullám amplifikáción, felerősödésen ment keresztül. Ezt a felerősödést feltehetőleg az őszi időszak alatt megfigyelt északi-sarki klímaváltozás, azon belül is a Barents-Kara-tengerek jegének olvadása és az erősebb szibériai havazás táplálta. Az eurázsiai hullám többletenergiája a poláris örvénynek nekiütközve lepattan, visszaverődik, és elnyelődik egy hasonló észak-amerikai hullámban, amely egy Alaszka és az északi Csendes-óceán fölötti magas nyomású komponensből, valamint egy Észak-Amerika keleti része fölött húzódó alacsony nyomású komponensből áll.
Ez a kölcsönhatás gyors hullám-amplifikációhoz vezet, és amikor a légköri hullámok felerősödnek, nagyobb valószínűséggel alakul ki extrém időjárás.
A Massachusettsi Egyetem Környezet-, Föld- és Légkörtudományi Tanszékének professzora és a cikk társszerzője, Mathew Barlow hozzátette: „Tanulmányunk fő erőssége a megfigyeléses adatok és számítógépes modellkísérletek szintézise, ami növeli az eredményekbe vetett bizalmunkat. Az az általunk felvázolt dinamikus folyamat,
melynek során az Északi-sarkvidék felszíni klímaváltozása kihat a sarki sztratoszférára, majd az visszahat az USA-beli felszíni időjárásra, remekül példázza a klímaváltozás lehetséges hatásainak sokféleségét."
A jeruzsálemi Héber Egyetem részéről közreműködő Chaim Garfinkel professzor így összegezte az eredményeket: „Hosszú ideje fennáll egy látszólagos ellentmondás a közepes szélességi fokok extrém hideghullámai és a Föld globális hőmérsékletének növekedése között. Ez a tanulmány segít feloldani ezt az ellentmondást, és kiemeli, hogy a közepes szélességek hidegrekordjai nem citálhatók elő kifogásként az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével szemben."
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
