| 2020. 11. 27. – 14:29 |

Együtt erősebbek vagyunk - Kárpátalján ülésezett a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fóruma

A Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fóruma 2013-ban azzal a céllal jött lére, hogy a régió különböző országaiban, egymástól akár több száz kilométerre tevékenykedő magyar gazdák és gazdaszervezetek egy nagy, közös fórum égisze alatt kapcsolódjanak össze. Hogy ezáltal kiépüljön egy országhatáron felülemelkedő, egységes gazdasági tér mezőgazdasági vonatkozású hálózatrendszere. Az elmúlt héten Makkosjánosiban tartották a Kárpát-medencei gazdák soron következő egyeztető fórumát (KEF), amelyen Muravidék, Drávaszög, Vajdaság, Partium, Bánság és Erdély mellett képviseltették magukat a magyarországi, s természetesen a kárpátaljai gazdaszervezetek is. A fő stratégiai kérdés továbbra is az, hogyan lehetünk sikeresek szerte a Kárpát-medencében, hangzott el a tanácskozáson. A közös EU-s agrárpolitika tervezése mindenkit érint, függetlenül attól, hogy az Európai Unió valamelyik országában, vagy azon kívül él. Mivel a kiélezett versenyhelyzetben létkérdés tisztában lenni a főbb európai irányokkal. A széleskörű információhoz való jutás biztosítása, a szolgáltatási konstrukciók fejlesztése, a szakmai csatornák kiépítése továbbra is alapvető feladat, hangsúlyozták a résztvevők.

Az öreg kontinensen a teljes agrárágazat megítélése ma már messze nem egységes, kezdte vitaindító előadását Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke. Vannak, akik továbbra is megbecsülik a földművesek és állattartók korántsem könnyű és nem kevés kockázattal járó munkáját. Mások pedig a fősodratú média, és az önös érdekeiket mindenképpen érvényesíteni kívánó civil szervezetek hatására azt állítják, hogy a gazdák most teszik tönkre mindazt, amit a természet teremtett az emberiség számára. Miközben a városi lakosság jelentős hányada azzal sincs tisztában, hogy miként készülnek az alapvető élelmiszerek, aközben ez a réteg készségesen elhiszi, hogy a műtrágya az első számú közellenségünkké lépett elő, amely mindent elpusztít. Nekünk az a feladatunk, hogy megvédjük a tisztességes agrártermelőket ezektől a nemtelen támadásoktól. Az eredményeket számba véve az elnök emlékeztetett rá: már látszik, hogy szerte a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben, ahol több mint 750 falugazdász tevékenykedik, a naprakész tudás mennyire jelen van.

Most ott vagyunk, ahol a legnagyobb a szükség, utalt a kárpátaljai helyszínre Jakab István, a MAGOSZ elnöke. A Magyarok Kenyere kapcsán örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar társadalom összefogásból és szolidaritásból egyaránt jól vizsgázott. Mind Európa egészét, mind Ukrajnát tekintve érzékeny időszak elé nézünk, folytatta az elnök, hisz az Európai Unióban a 2020 utáni agrártámogatások rendszere, legnagyobb keleti szomszédunknál pedig a termőföld eladása engedélyezésére vonatkozó szándék teremt új helyzetet.

Az ülésen jelenlévő Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a magyar kormány által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Alapítvány irányítója örömmel konstatálta, hogy a kárpátaljai gazdák milyen céltudatosan használják fel a nekik nyújtott anyagi forrásokat.

Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállakozók Szövetségének elnöke arról az általuk szervezett nagyszabású búzavetőmag-akcióról számolt be, melynek eredményeként 340 helyi gazda jutott kiváló minőségű szaporítóanyaghoz. Annak kivédésére pedig, folytatta az elnök, hogy ne kelljen a termelőknek potom pénzért a kombájn alól eladni gabonájukat, a magyarlakta vidékeken terménytárolókat vásárolnak fel, s azokba szárítóberendezéseket telepítenek.

Nagy Miklós (Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége) azzal a javaslattal fordult a fórum felé, hogy adjanak mind több lehetőséget a Kárpát-medence különböző térségeiben működő falugazdászoknak az egymással való közvetlen találkozásokra, mert ezek az alkalmak eddig jól mutatták, hogy ily módon rengeteg tapasztalatot tudnak egymásnak átadni.

A jelenlevők közül többen felvetették, hogy az elöregedő magyar gazdatársadalom miatt nagyon fontos az öröklési rendszer átalakítása. A külhoni gazdaszervezetek képviselői indítványozták: a NAK illetékes szervei vizsgálják meg, hogy a Kárpát-medence különböző régióiban tevékenykedő gazdák miként tudnák versenyképes áron igénybe venni a talajelemzéseket végző, és egyben tápanyaggazdálkodási terveket is készítő magyarországi agrolaboratóriumok szolgáltatásait. Őrhidi  László, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány irányítója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a megyénkben tevékenykedő gazdák felismerték: eredményes munkájukhoz nagy szükség lenne egy megbízható laboratórium ilyen jellegű szolgáltatásaira. 

Az ülésen többen felvetették: igencsak aktuálissá vált, hogy az agrárkamara égisze alatt mihamarabb hozzanak létre egy agrárbiztosító társaságot. Ugyanis ez egy olyan speciális szolgáltatás, amely nem minden esetben sorolható be egy általános biztosítási rendszerbe, mivel megvannak a speciális szempontjai és folyamatos fejlesztést igényel. A jó hír ezzel kapcsolatban, hogy nem mindent a magyar gazdáknak és az itteni biztosítóknak kell kitalálniuk, mivel a rendszer Európa számos országában már hosszú ideje sikeresen működik.

Jó volna, ha a Magyarországon két éve hatékonyan működő jégkárenyhítő rendszer az elkövetkező években az anyaországgal határos térségekre is kiterjedne, fogalmazta meg sokak óhaját Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, aki úgy tapasztalta, hogy a legtöbb országban erre jó a fogadókészség.

Kovács Elemér

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés