Németország hétfőtől visszaállítja a határellenőrzést a külső határain, vagyis a schengeni övezeten belül. Nem valószínű, hogy az európai vezetők közül bárki fel meri vetni a vizsgálatmentes övezet feladását, hiszen ez az egész európai közösség egyik fontos alappillére. A gyakorlatban azonban könnyen előfordulhat, hogy a német kormány döntése továbbiakat von majd maga után a szomszédos tagállamok részéről. Egyre több ország ismeri fel ugyanis, hogy a migrációs probléma ellen a határellenőrzés bevezetése a megoldás – fejtette ki a hirado.hu-nak Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.
– Németország hétfőtől visszaállítja a határellenőrzést a külső határain, vagyis a schengeni övezeten belül. Mi vezetett ehhez, és meddig fog tartani?
– Nancy Faeser belügyminiszter hat hónapos időszakot jelentett be, de egyáltalán nem biztos, hogy végül ennyi lesz. Ausztria 2015 szeptemberében állította vissza a határellenőrzést a Németországgal közös határán, tavaly októberben pedig a Csehországgal, Szlovéniával és Svájccal közös határszakaszon. Németország esetében ez azért példa nélküli, mert az összes határán egy időben vezetik be az intézkedést. Az európai országok egyébként eltérő módon reagáltak erre, inkább negatívan, mint pozitívan. Ami pedig az okokat illeti, egyrészt a lakosság megnyugtatását célozza az intézkedés, hiszen rendkívüli módon megszaporodtak Németországban a különféle támadások.
– Solingenben néhány hete késes merénylet történt, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára, lövöldözések voltak Berlinben és Münchenben is. Melyik miatt sokallt be a kormány?
– Hosszú idő után először a solingeni késeléses merénylet érte el azt az ingerküszöböt, hogy az országos hírportálok, illetve a nagypolitika is foglalkozzon vele. A német szövetségi rendőrség legfrissebb jelentésében most először nevezték meg, százalékos lebontásban, hogy mennyi késes, illetve fegyveres támadás történt, és ebben mekkora a külföldi elkövetők aránya. Korábban a migránsbűnözés tabutémának számított, az országos hírportálok mélyebben nem foglalkoztak ezekkel a bűncselekményekkel. Újabban azonban mintha változna valami Németországban.
– Visszatérő téma, hogy Magyarország sok millió eurót fordított déli és keleti határainak védelmére, ami lényegében az uniós külső határok védelme. A magyar kormány immár készen áll akár jogi úton is érvényt szerezni annak, hogy Brüsszel legalább a költségek egy részét térítse vissza. Erre mennyi esélyt lát?
– Kétesélyes, hogy egy jogi eljárás végén olyan ítélet szülessen, amely Magyarországnak kedvezne. Szinte biztos, hogy Magyarország nem fog támogatást kapni ebben a kérdésben, éppen azért, mert Brüsszelben sok éven keresztül az volt a narratíva, hogy Budapest hibás politikát folytat, amikor határzár bevezetésével próbálja védeni a schengeni határokat. Politikai értelemben sok európai ország számára jelentős kudarc lenne annak elismerése, hogy Magyarországnak igaza volt…
– De hát ez a valóság, a gyakorlatban éppen ez történik!
– Csakhogy a politikában látni, hogy valami a gyakorlatban megtörténik, és beismerni, hogy az úgy helyes, két különböző dolog. Már most látható, hogy Olaf Scholz kancellár – akit Orbán Viktor a napokban viccesen „üdvözölt a klubban”, a határvédők között – hasonló állaspontot képvisel, mint a magyar miniszterelnök. A német kancellárt mind a párttársai, mind a baloldali szavazók támadják azért, mert lényegében olyan politikát folytat, mint Orbán Viktor. Szerintük bárhogyan is alakuljon a helyzet Németországban, a helyzet nem „fajulhat odáig”, hogy Orbán és Scholz akár csak hasonlóan vélekedjen valamiről. Az ideológiai berögződés még mindig nagy úr a pragmatizmussal szemben.
– Scholz enyhülésének lehet köze ahhoz, hogy szeptember végén tartományi választást tartanak Brandenburgban, jövőre pedig országos választások lesznek Németországban?
– Abszolút, ez most a kulcskérdés. Szászországban és Türingiában szeptember elején voltak a tartományi választások, Brandenburgban szeptember 22-én tartják azt. A két említett tartományban rendkívül rosszul szerepeltek a kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek (Grüne) és a szabaddemokraták (FPD) –, sőt országosan a három párt együttes támogatottsága 28 százalék, ami nem éri el a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a CDU/CSU 33 százalék körüli támogatottságát. Az érem másik oldala, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) ugyan országosan nem növekedett látványosan (jelenleg 20 százalék körül áll), de a keleti tartományokban dinamikusan nő a szavazóbázisuk. Azt se felejtsük el, hogy idén januárban feltűnt egy új baloldali erő, a BSW, amely a teljesen más irányelvek mentén politizál, mint a régi baloldal, és két számjegyű százalékokat produkált a szeptember eleji választásokon.
– Mire számít a „szivárványállamban”, Brandenburgban?
– Brandenburg az egyetlen keletnémet tartomány, ahol az SPD (Olaf Scholz pártja – a szerk.) adja a miniszterelnököt. Többször előfordult, hogy kisebbségben kormányoztak a szociáldemokraták. Brandenburg politikai értelemben egy „vegyes felvágott”, ahol az SPD mellett a posztkommunista Die Linke (Baloldali Párt) sokáig erős volt, újabban azonban a BSW ezerszámra szívja el a szavazókat a régi baloldaltól. Nagy csatára számítok négy-öt párt között, ahol épp ezért nehéz lesz kormányképes, többségi koalíciót létrehozni. Főként akkor, ha az AfD körül nem enyhül az a politikai karantén, amely pillanatnyilag megingathatatlannak látszik Németországban - közölte a hirado.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
