Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan - írta pénteki közleményében a szövetség.
Az MTI-nek küldött közleményben kiemelték: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetésén a szakszervezetek együttesen emlékeztettek, hogy
a felek a 2023-as bérmegállapodásban vállalták a reálbérek megőrzését, és ha szükséges, akkor az évközi emelést.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke felidézte, hogy az idei minimálbérről szóló tavaly év végi megegyezésben minden tárgyalópartner elfogadta és aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint "a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023. évben őrizzék meg a bérek reálértékét. A felek minden vállalkozást annak saját üzleti, pénzügyi és bér piaci helyzetének megfelelően a reálbérek megőrzése érdekében további béremelésre ösztönöznek".
Az akkori megállapodásban rögzítették, a "felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újra tárgyalják a jelen megállapodásban foglaltakat" - hangsúlyozta.
A közleményben a MASZSZ rámutat arra, hogy a minimálbéres keresők háztartásaira jellemző fogyasztási szerkezetben, amelyben az élelmiszerre és energiafelhasználásra fordított kiadások együttes hányada jóval nagyobb az átlagosnál, az infláció növekedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint legalább 1 százalékkal meghaladja az átlagos mértéket. Ezt figyelembe véve
az infláció az alacsony bérűek körében az előre jelzett átlagosan 18 százalékkal szemben 19-nél is magasabb lesz.
"A szakszervezetek elvárják, hogy a partnerek, a munkáltatói és a kormányoldal aláírói is tartsák be a megállapodást, és ennek megfelelően kezdődjenek meg időben a bérkorrekciós tárgyalások"
- fogalmazott a MASZSZ elnöke.
Zlati Róbert a sajtóban megjelent munkáltatói aggodalmakkal kapcsolatban kifejtette: a munkavállalók képviselői is tisztában vannak azzal, hogy az évközi béremelés újabb terhet jelent a cégek számára, de nem kívánnak mást, mint tisztes megélhetéshez szükséges béreket és a megállapodásban foglaltak szellemiségének betartását, megvalósítását.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Egy 48 éves katonát tartóztattak le Rivne megyében, miután tüzet nyitott a TCK-munkatársakra. Ketten megsérültek.
Súlyos baleset történt Lemberg megyében, ahol egy személyvonat darus autóval ütközött. A mozdonyvezető a helyszínen életét vesztette.
A Huszti járásból származó Vaszil Rohacs 2026. április 16-án vesztette életét a fronton.
A munka ünnepe a munkavállalói jogokért folytatott nemzetközi küzdelemből nőtte ki magát.
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
