A hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák már hozzászoktak ahhoz, hogy nyár közepén-végén időnként egy-egy termékből telítetté válik a piac. Az árudömping hatására egy darabig szünetel a felvásárlás, így a portéka jelentős része a termelő nyakán marad, amit megpróbál valami módon elkótyavetyélni. Vagy jobb híján feleteti az állatokkal. Végső megoldásként beleönti a komposztgödörbe. Szerencsére ez az időszak nem tart sokáig, általában egy-másfél hét alatt helyreáll a világ rendje.
A termelők most is ebben bíznak. Bár a szolkatlanul késő időpontban, a szeptember közepén tapasztalható túltermelés felvet néhány olyan kérdést, amelyet ma még nehéz megválaszolni.
Itt van például a legelső: más alkalmakkor a piac bezuhanása általában egy terméket érintett, a többi eladása nem okozott fejtörést. Például az utóbbi években számtalanszor előfordult már, hogy a nyári káposztával foglalkozó földművesek padlót fogtak, mivel annyi termett belőle, hogy annyira egyszerűen nem lehetett vevőt találni. Az is gyakori jelenség, hogy amikor a fűtetlen fóliaházak ontani kezdik a bennük növelt uborkát, hirtelen nagyot esik az addig igencsak drágán kínált salátaalapanyag ára, s ez bizony érzékenyen érinti a szóban forgó termelő pénztárcáját. Az uborka esetében még érthető is az, hogy miért alakult ki a túlkínált. A gazdák, bízva az őszi forduló sikerében, a nyár közepén felszámolták a már letermett tavaszi állományt, s az újra telepített töveknél éppen augusztus végén – szeptember elején kezdődött a csúcsrajáratás időszaka. Akkor, amikor konzervgyáraink jelezték, hogy nem vásárolnak több savanyúságnak való alapanyagot, náluk a szezon lassan befejeződik. Új jelenség az is, hogy a Borzsa folyó mentén elterülő falvak lakói gyors ütemben cserélik le alacsony légterű, többnyire faszerkezetű fóliaházaikat acélvázakon nyugvó magas légterű hajtatóközegekre. Ahol már jobbára nem paradicsomot, hanem uborkát termelnek. A lényeg a lényeg: ez idő tájt az uborka kilójáért helyben a felvásárló még 3-4 hrivnyát sem hajlandó fizetni, és a viszonteladók többsége nem is jelentkezik a falvainkban, mivel a nagybani piacok is telítettek. Hasonló jelenség figyelhető meg a paradicsom esetében is. Amiért eddig – fajtától függően – 15-25 hrivnyát is megadtak a felvásárlók. Kétségtelen tény, hogy ebből a zöldségféléből idén Kárpátalján bőségesen termett, így a kiskerttulajdonosok ezrei saját terménnyel tudták ellátni családjukat, s jutott belőle a rokonságnak is.
Mindez persze nem érinti a kelet-ukrajnai nagyvárosok lakóit. Ők ugyanis csak a nagybani árutermelők portékájára számíthatnak.
Továbbá nehezen magyarázható a késő nyári káposzta, valamint a burgonya árának mélyrepülése. Földművéseink mindkettőt jóval az önköltségi ár alatt kínálják, mégsem fogy.
Hogyan tovább? – tettük fel a kérdést Nagy Évának, az „Egán Ede”KGK” JA falugazdászának, a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA munkatársának.
- Ami szinte biztosra vehető: fóliaházainkban az uborka és a paradicsom október végéig még elfogadható termést biztosít, tehát áruhiánytól addig nem kell tartani. A gazdák többsége abban reménykedik, hogy a mostani árufeltorlódást néhány dolog szerencsétlen egybeesése okozta, de a helyzet hamarosan korrigálódik. Az egyik ilyen negatívum például az, hogy a felvásárlási-ellátási lánc szereplői nem készültek fel a nagy tömegű áru fogadására, széleskörű terítésére. Közülük sokan arra panaszkodnak, hogy a fiatal – 18-22 éves korú – gépjárművezetőik közül számosan éltek azzal a törvény adta jogukkal, amely szeptember óta lehetővé teszi, hogy elhagyják az országot. A rakodómunkások egy része is ezt az utat választotta. Remélhetően csak ideiglenes fennakadásról van szó, s abban is bízhatunk, hogy a piac ezt megfelelő gyorsasággal reagálja le. Ugyanis törvényszerű, hogy a jó minőségű, az átlagosnál olcsóbban kínált árura a tőlünk távolabb tevékenykedő kereskedők hamar lecsapnak.
- A pozitív mellett valószínűleg létezik egy negatív forgatókönyv is.
- Mindez való. Ha belátható időn belül nem javul a helyzet, akkor a gazdák a lovak közé dobják a gyeplőt, s magára hagyják az ültetvényüket. Sokan már most úgy döntöttek, hogy megvonják tőlük a tápoldatot, s csak tiszta vizet adagolnak. Ám ha a termelők az uborkában lemondanak a peronoszpóra, a paradicsomban a fitoftóra és a szürkepenész elleni védekezésről, akkor már nem lesz visszaút, rövid időn belül elpusztul az állomány.
- Tehát mihamarabb el kell érni, hogy az eladási ár meghaladja az előállítási költségeket.
- Ez most a leglényegesebb. Az uborka kilója esetében 15 hrivnyáról van szó, a paradicsomnál 20-25 hrivnyáról, a káposztánál ez 8 hrivnyát tesz ki, a burgonyánál pedig 15 hrivnyát.
- Tanulság?
- Már a korábbi években is megfigyelhettük, hogy a termelők egy része éppen a dömpinget elkerülendő az őszi fordulóban immáron nem a klasszikus salátazöldségeket preferálja, hanem a levélzöldségeket, a zöldpaszulyt, a retket, s mindenféle mást. Úgy tűnik, ez a járható út. Illetve a kompromisszumos megoldások alkalmazása, amikor is a nyár második felétől kezdődően a telkünkön álló három fóliasátorban különböző kultúrákat gondozunk.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
