Szőlő hajtatása a gyakorlatban
Szőlő hajtatása a gyakorlatban
 / Gazdaság

A szőlőoltvány-előállítás egyik legkényesebb és legsarkalatosabb pontja a hajtatás. Hiába sikerült tökéletesen az oltás, a parafinozás és a ládázás, ha a hajtatási körülmények nem megfelelőek, az jelentősen rontja a foganási arányt és a későbbi fejlődést. A hajtatás célja, hogy az oltás helyén gyors kalluszképződés induljon meg, majd a gyökerek is fejlődésnek induljanak az alanyon. Ehhez pontos hőmérsékleti és páratartalmi viszonyokat kell biztosítani.

A kalluszképződés hatékony beindítása érdekében sok termelő alkalmaz egy úgynevezett „indító” hőkezelést: a hajtatás első 6–6 órás periódusaiban a hőmérsékletet a szokásosnál magasabbra – akár 30–32 °C-ra – emelik. Ez a gyakorlat felgyorsítja a sejtosztódási folyamatokat az oltás helyén, ezzel javítva az összeforrás esélyét. A magas hőmérséklet mellett azonban nagyon fontos a megfelelő páratartalom (90–95%) fenntartása, nehogy a hajtáskezdemények kiszáradjanak vagy az oltás helye a felrepedés után kiszáradjon.

A hajtatási hőmérsékletet ezután 24–26 °C-ra csökkentik, és 14–18 napon keresztül ezen a szinten tartják. Az éjszakai hőmérséklet lehet néhány fokkal alacsonyabb (18–20 °C), de az ingadozások minimalizálása fontos. A gyökérképződés általában a 8–10. naptól indul, amikor a közeg (ha van) eléri a megfelelő hőmérsékletet.

A ládázás módjától függően a hajtatás folyamata is eltérhet. Közeges ládázás esetén – ahol fűrészporral, perlittel vagy más laza közeggel töltik meg a ládákat – a hőátadás egyenletesebb, de a nedvességtartalom szabályozása nehezebb. A közeg nélküli hajtatásnál (csak fóliázott ládákban, közeg nélkül) gyorsabb a felmelegedés, de fokozottabb a kiszáradás veszélye. Mindkét módszer alkalmazható, de más technikai figyelmet kíván.

Egyre inkább terjed a kétzónás melegítés alkalmazása is, amelynek lényege, hogy az oltás helyét külön melegítik, mint a gyökérzónát. Az ilyen rendszereknél a láda felső részét – ahol az oltás található – infrás elektromos sugárzókkal melegítik 28–30 °C-ra, míg az alsó rész hőmérsékletét csak fokozatosan emelik meg. Ez az eljárás a természetes fejlődési sorrendet utánozza, és bizonyítottan növeli a foganás biztonságát.

Az infrás elektromos melegítő rendszerek előnye a gyors reagálás, a pontos szabályozhatóság és az irányított melegítés. Alternatív megoldásként padlófűtéses hajtatóasztalokat, melegvizes csőkígyókat vagy termosztáttal vezérelt elektromos kábeleket is alkalmaznak. A különböző rendszerek előnyeit és hátrányait a gazdaság mérete, technikai szintje és az előállítandó mennyiség alapján célszerű mérlegelni.

A hajtatás során külön figyelmet kell fordítani a napi szellőztetésre. A túl magas páratartalom gombás betegségek melegágya lehet, ezért napi 1–2 órás szellőztetés ajánlott. A közeg nedvességtartalmát is rendszeresen ellenőrizni kell: a túlöntözés gyökérrothadáshoz, míg a kiszáradás fejlődési visszamaradáshoz vezethet.

A hajtatási időszak végét követően az oltványokat edzeni kell: ehhez fokozatos hőmérséklet-csökkentést, páratartalom mérséklést és fényviszonyok erősítését kell alkalmazni. Az edzés 10–14 napos folyamat, amely során a zárt, meleg hajtatótérből a növényeket hozzászoktatjuk a külső körülményekhez. A kiültetésre csak akkor kerülhet sor, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10 °C-ot, és az időjárási viszonyok is kedvezőek, ez általában május első napjaiban következik be.

A hajtatás szakszerű lebonyolítása a sikeres szőlőoltvány előállítás záloga. Az optimális hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés és vízellátás biztosítása, valamint a megfelelő technológia megválasztása alapvetően határozza meg a foganás arányát és a további fejlődést is.

Varga István, az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,

a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa


 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Odesszára csaptak le az oroszok éjszaka, idős házaspárt öltek meg csapások. Fоtó: Одеська МВА

A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.

Ukrajna újabb dróncsapást mért egy oroszországi olajipari létesítményre. Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nem hivatalos ciprusi csúcstalálkozójára érkezik Agia Napában 2026. április 23-án. MTI/EPA/George Hrisztoforu

Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.

Harry sussexi herceg, III. Károly brit király másodszülött fia (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.

Gyász Kárpátalján: elesett a tereszvai családapa

Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

Polgári létesítmény tüzét oltják Kijevben egy orosz rakéta- és dróntámadás után, 2026. április 16-án. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.

Ketten meghaltak a Dnyiprót ért orosz dróntámadásban.Fotó: Oleksandr Hanzha/Telegram

A sebesültek között két gyermek is van.