A szőlőoltvány-előállítás egyik legkényesebb és legsarkalatosabb pontja a hajtatás. Hiába sikerült tökéletesen az oltás, a parafinozás és a ládázás, ha a hajtatási körülmények nem megfelelőek, az jelentősen rontja a foganási arányt és a későbbi fejlődést. A hajtatás célja, hogy az oltás helyén gyors kalluszképződés induljon meg, majd a gyökerek is fejlődésnek induljanak az alanyon. Ehhez pontos hőmérsékleti és páratartalmi viszonyokat kell biztosítani.
A kalluszképződés hatékony beindítása érdekében sok termelő alkalmaz egy úgynevezett „indító” hőkezelést: a hajtatás első 6–6 órás periódusaiban a hőmérsékletet a szokásosnál magasabbra – akár 30–32 °C-ra – emelik. Ez a gyakorlat felgyorsítja a sejtosztódási folyamatokat az oltás helyén, ezzel javítva az összeforrás esélyét. A magas hőmérséklet mellett azonban nagyon fontos a megfelelő páratartalom (90–95%) fenntartása, nehogy a hajtáskezdemények kiszáradjanak vagy az oltás helye a felrepedés után kiszáradjon.
A hajtatási hőmérsékletet ezután 24–26 °C-ra csökkentik, és 14–18 napon keresztül ezen a szinten tartják. Az éjszakai hőmérséklet lehet néhány fokkal alacsonyabb (18–20 °C), de az ingadozások minimalizálása fontos. A gyökérképződés általában a 8–10. naptól indul, amikor a közeg (ha van) eléri a megfelelő hőmérsékletet.
A ládázás módjától függően a hajtatás folyamata is eltérhet. Közeges ládázás esetén – ahol fűrészporral, perlittel vagy más laza közeggel töltik meg a ládákat – a hőátadás egyenletesebb, de a nedvességtartalom szabályozása nehezebb. A közeg nélküli hajtatásnál (csak fóliázott ládákban, közeg nélkül) gyorsabb a felmelegedés, de fokozottabb a kiszáradás veszélye. Mindkét módszer alkalmazható, de más technikai figyelmet kíván.
Egyre inkább terjed a kétzónás melegítés alkalmazása is, amelynek lényege, hogy az oltás helyét külön melegítik, mint a gyökérzónát. Az ilyen rendszereknél a láda felső részét – ahol az oltás található – infrás elektromos sugárzókkal melegítik 28–30 °C-ra, míg az alsó rész hőmérsékletét csak fokozatosan emelik meg. Ez az eljárás a természetes fejlődési sorrendet utánozza, és bizonyítottan növeli a foganás biztonságát.
Az infrás elektromos melegítő rendszerek előnye a gyors reagálás, a pontos szabályozhatóság és az irányított melegítés. Alternatív megoldásként padlófűtéses hajtatóasztalokat, melegvizes csőkígyókat vagy termosztáttal vezérelt elektromos kábeleket is alkalmaznak. A különböző rendszerek előnyeit és hátrányait a gazdaság mérete, technikai szintje és az előállítandó mennyiség alapján célszerű mérlegelni.
A hajtatás során külön figyelmet kell fordítani a napi szellőztetésre. A túl magas páratartalom gombás betegségek melegágya lehet, ezért napi 1–2 órás szellőztetés ajánlott. A közeg nedvességtartalmát is rendszeresen ellenőrizni kell: a túlöntözés gyökérrothadáshoz, míg a kiszáradás fejlődési visszamaradáshoz vezethet.
A hajtatási időszak végét követően az oltványokat edzeni kell: ehhez fokozatos hőmérséklet-csökkentést, páratartalom mérséklést és fényviszonyok erősítését kell alkalmazni. Az edzés 10–14 napos folyamat, amely során a zárt, meleg hajtatótérből a növényeket hozzászoktatjuk a külső körülményekhez. A kiültetésre csak akkor kerülhet sor, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10 °C-ot, és az időjárási viszonyok is kedvezőek, ez általában május első napjaiban következik be.
A hajtatás szakszerű lebonyolítása a sikeres szőlőoltvány előállítás záloga. Az optimális hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés és vízellátás biztosítása, valamint a megfelelő technológia megválasztása alapvetően határozza meg a foganás arányát és a további fejlődést is.
Varga István, az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
