A palántanevelőnk nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis csírázáskor éjjel-nappal biztosítanunk kell a 25 0C feletti hőmérsékletet, akár 15-20 fokos fagyban is! Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 20 0C alá, míg éjszaka tartani kell a 16 0C-ot. A lombleveles kortól viszont újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 22 0C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtő berendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.
A legegyszerűbb a legnagyszerűbb?
A legelterjedtebb fűtőeszköz a palántanevelő létesítményekben még mindig a „fűrészporos kályha”. Valójában többnyire nem fűrészporral üzemelnek, hanem tűzifát égetnek el benne. Egyetlen előnye az olcsósága és az egyszerűsége, de nagyon nehéz vele a pontos hőmérséklet-szabályozás. És itt nemcsak a hőmérséklet-ingadozásra gondolok, hanem az egyenetlen hőmérséklet-eloszlásra a palántanevelőben: a „fűrészporos kályha” környékén túl meleg lesz, míg széleken megfáznak a növények. Ezen a gazdák úgy próbáltak segíteni, hogy ventillátoros kazánokra cserélték le, vagy alakították át ezeket vas hordókat. Így ugyan egyenletesebb lett a hőmérséklet a palántanevelőn belül, de továbbra is nagyon nehéz a kellő hőmérséklet precíz beállítása. Ahhoz vagy ki kell költöznünk a palántanevelőbe, vagy megpróbáljuk automatizálni a hőmérséklet szabályozását.
A kettőzött rendszer
A megoldás lényege az, hogy az alapnak számító ventilátoros kazán mellé a palántanevelőben beépítünk egy elektromos hőlégbefúvót is. Ezt egy hőrelé (szobai termosztát) kapcsolja be vagy ki, szükség szerint. Éjjel vagy a nagyon hideg (és borús) nappalokon az alapfűtést a ventillátoros kazán biztosítja, az elektromos hőlégbefúvó csak amolyan biztonsági szerepet tölt be. Csak akkor kapcsol be, ha a hőmérséklet a beállított minimális hőmérséklet alá csökkenne, tehát megvédi a palántáinkat a megfázástól. Enyhe, napos időben viszont nincs értelme beindítani a fafűtéses ventillátoros kazánt. Ilyenkor az elektromos hőlégbefúvó marad csak működésben, miközben a hőrelét az optimális hőmérsékletre állítjuk be. Ez a technikai megoldás nem kerül túl sokba, miközben lehetővé teszi a viszonylag precíz hőmérséklet-szabályozást. Nem kevésbé mellékes az sem, hogy igen nagy biztonságérzetet is ad, hisz a fáradt gazda elszunyókálása esetén sem fagynak meg a palánták, még ha egy kicsit borsosabb is lesz a villanyszámla. Természetesen ezt csak a viszonylag kicsi palántanevelők esetében tudjuk alkalmazni, hiszen korlátozott a háztartási hálózatra kapcsolható elektromos fűtőberendezés teljesítménye. Beszerelése előtt mindenképpen konzultáljunk egy szakképzett villanyszerelővel!
A fejlődési irány
Nagyobb alapterületű palántanevelők esetén már mindenképpen érdemes egy melegvizes fűtési rendszert kiépíteni. A kazánhoz a fűtőcsöveket ajánlatos egy puffer tartály közbeiktatásával bekötni, így biztosítható a precíz hőszabályozás. A keverőszivattyút egy hőrelé kapcsolja ki-be, miközben a kazánban folyamatosan mehet az optimális (tehát jó hatásfokú) égési folyamat, nem kell mesterségesen lefojtani a tüzet benn. A puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy legalább 8 órán át tudja biztosítani a palántanevelő hőigényét. Így az éjszaka folyamán nem kell folyamatosan kijárnunk, hogy fát tegyünk a tűzre.
A fűtőcsöveket ne a földre tegyük, mert így rengeteg hő menne veszendőbe, hanem a palántanevelő asztalok alatt felfüggesztve. Így sokkal könnyebben és gyorsabban tud a fűtési rendszerünk reagálni a hőmérséklet változására, különösen a napos-borús időjárási váltakozáskor.
Azonban ügyeljünk arra, hogy a fűtőcsövek megfelelő távolságra legyenek az asztal lapjától, mert különben egyenetlen lesz a hőmérséklet eloszlása. Az alapszabály az, hogy fűtőcsöveknek legalább olyan távolságra kell lenni az asztal lapjától, mint a két szomszédos fűtőcső közötti távolság.
Biztonsági szempontból ezt a rendszert is érdemes kiegészíteni a fent leírt elektromos hőlégbefúvókkal, ami egy esetleges üzemzavar esetén megmentheti a palántáinkat.
Az okos hőmérőkről
Az esetleges üzemzavarokkal kapcsolatban érdemes megemlítenem a különböző „okos” eszközök használatát. Ezek a kütyük már nagyon olcsón beszerezhetőek, és a fiatalabb nemzedéknek a beüzemelésük sem okoz gondot. Alig drágábbak, mint egy hagyományos szobai termosztát, miközben tényleg nagyon sok mindent tudnak. Például a Sonoff TH Elite jelzésű kis készülék nem csak programozható időkapcsolóként, de hő- és pára-szabályozó automatikaként is üzemelhet.
A nagyméretű kijelzőjén közvetlenül is leolvashatjuk az aktuális hőmérsékletet, páratartalmat, de az interneten keresztül kapcsolatban van a telefonunkkal. A mobilunk segítségével nem csak folyamatosan nyomon követhetjük a palántanevelőben lévő hőmérsékletet és páratartalmat, hanem a világ bármely pontjáról szabályozni is tudjuk azt.
A korábbi, egyszerűbb típusaival (például a Sonoff th16) ellentétben nemcsak az aktuális értékeket tudjuk leolvasni, hanem folyamatosan rögzíti is azokat. A könnyen értelmezhető grafikonok formájában nemcsak azt nézhetjük meg, hogyan alakult az elmúlt 24 óra hőmérséklete, hanem akár az elmúlt 6 hónapra visszamenőleg bármelyik időpontban is. Nagyon látványos, hogy amikor hosszabb időszakra nézünk vissza, akkor az egymás alatt futó két grafikon azt mutatja, hogyan alakultak a napi minimum és maximum értékek. Így, ha valamilyen problémát észlelünk, aminek a kialakulásában a szélsőséges hőmérséklet vagy páratartalom is szerepet játszhatott, akkor könnyen leellenőrizhetjük, hogy történt-e olyan.
Vannak egyszerűbb és olcsóbb kivitelezésű kütyük is, amelyek „csak” okos hőmérőként és páratartalom-mérőként üzemelnek. A mért értékek leolvasása itt is történhet helyben, a műszer saját kijelzőjéről, vagy pedig a mobil telefonunk képernyőjén. Közvetlenül hőreléként nem szolgál ugyan, viszont a WIFI kapcsolaton keresztül szinte számtalan okos kapcsoló működését tudja vezérelni külön-külön, a beállított hőmérsékleti vagy páratartalmi értékeknek megfelelően. Például vezérelheti a fűtést, szellőztetést, riasztást tud küldeni a telefonunkra a túl magas vagy alacsony értékek esetén. Ráadásul a mért értékeket folyamatosan rögzítik, és a mobil telefonunk segítségével visszanézhetjük, hogyan alakult a hőmérséklet és a páratartalom értéke az elmúlt órákban, napokban. További nagy előnye ezeknek az egyszerű kis okos hőmérőknek, hogy nincs szükségük 220 V-os áramra, elemről működnek.
Gál I.,
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány megbízásából
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
