Már a hónap elején elkezdődtek a mezőgazdasági munkálatok a földeken. Akinek szerencséje volt és igyekezett, annak még az esőzések előtt sikerült elvetni a zabot, zabosborsót és a borsót, fejtrágyázni az őszi vetéseket. Számukra kezdődhet a tavaszi második forduló: magágykészítés a kukorica, a napraforgó, a szója számára.
– A három-négy éve tartó kudarcos szezonok után jelenleg milyen a hangulat a szántóföldi növénytermesztőink körében? – kérdeztük Barkaszi Ferenc szaktanácsadót, falugazdászt.
– Az elmúlt év tavaszához képest most pont fordított a helyzet: jó ára van a szemes terménynek, de már nincs mit eladni. Tavaly ilyenkor tele voltak a raktárak és még 4 hrivnyáért sem volt vevő a szemesekre. Aztán májustól egyre jobban növekedett a kereslet, ami az árakat is feltornázta 6 hrivnyáig. Ez az ár kitartott a nyár végéig, és aztán tovább növekedett, most pedig már 8-10 hrivnya között mozog, ami aratásig még várhatóan tovább fog emelkedni. A takarmány ilyen mértékű drágulása öröm a szántóföldi termesztőknek, de katasztrófa az állattartóknak, főleg a baromfi- és a sertéságazatban. A jelenlegi sertésfelvásárlási árak mellett már most igencsak veszteséges a hízlalás. Ebből kifolyólag most inkább eladják a takarmányt a gazdák, mintsem feletessék, azaz nem lesz elegendő vágósertés az év végére, tehát a hús ára is jelentősen drágulni fog. Erre mondják azt, hogy „a sertéstartásba akkor kell belevágni, amikor mindenki abba felé hagyja!”
– Hogyan alakul a nitrogénműtrágya ára? A tavalyihoz képest tapasztalható-e jelentős drágulás az input anyagok terén? Ezek ára a tavalyhoz, a korábbi évekhez miként változott?
– A tavalyi tavaszhoz képest most valamivel alacsonyabb a műtrágyák ára, de a vegyszerek, az alkatrészek és az üzemanyag ára 20-30 %-kal is magasabbak, ráadásul, jelentősen emelkedtek az adóterhek is. Ez természetesen visszaköszön az önköltségben, amit most még nem lehet kiszámolni, mivel azt a betakarított termésre kell vetíteni. Lehet egy átlagterméssel kalkulálni, de abba mostanában elég gyakran még az időjárás is bele szokott szólni. Szóval, faluhelyen úgy tartja a mondás: „Ősszel számolják a csirkét!”
– Mitől függ, hogy ősszel a gazdák majd milyen áron tudják értékesíteni terményeiket?
– A kárpátaljai gazdáknak jelenleg nem az emelkedő üzemanyag és egyéb input árak, és nem is a kiszámíthatatlan időjárás és instabil felvásárlói piac okozzák a legtöbb fejfájást, hanem az, hogy nem tudni, kibe botlanak bele útközben, amíg kihajtják a gépet a szántóföldre. Sőt már a mezőn sem érezhetik magukat biztonságban az éhes fogdmegektől! Csak abban reménykednek, hogy mire felszárad a mező és teljes lendülettel beindulnak a tavaszi munkákkal, addigra hátha javul valamit ez a tarthatatlan helyzet. Ha nem, akkor valószínűleg továbbra is sok föld fog parlagon maradni, ami komoly veszteséget jelent a nemzetgazdaságnak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai fontosságú egy hadban álló ország számára. Igazán adhatnának a helyben maradt mezőgazdasági vállalkozók számára sorozás alóli felmentést, adókedvezményeket és kedvezményes inputanyag hitelt is, hogy a hadsereg és az ország élelmiszerellátása zavartalan legyen! De sebaj, így is lesz valahogy! A kárpátaljai gazdák már rég megszokták, hogy csak saját magukra számíthatnak. Csak legyen végre nyugalom és béke!
– Köszönöm a tájékoztatást.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
