A szokott időpontnál mintegy két héttel hamarabb virágba borultak a sárgabarackfák Kárpátalján. Az enyhe, napfényes márciusi időjárás megtette a hatását. Hát igen, mondhatnánk rezignáltan: a globális felmelegedéssel együtt jár a korai kitavaszodás. Bölcsen tesszük, ha mindezt a természet új rendjeként fogadjuk el. De vajon abba is bele kell törődni, hogy ismét baracklekvár nélkül maradhatunk?
- Van egy közel száz kajszifából álló tizenötéves ültetvényem – mondja Béla, az egyik jó ismerősöm. – Így aztán naplót vezetek arról, hogy melyik évben milyen fontos dolgok történtek a kertben. A lényeg ezúttal mindenképpen az, hogy legutóbb 2019-ben szüreteltünk normális termést a fákról. Annak bizony már hét éve! Bár jómagam még nem foglalkoztam a gondolattal, tökéletesen megértem azokat, akik a sárgabarackfáik kivágását fontolgatják.
- Meglesz a korai kitavaszodás böjtje? – kérdezem Varga Istvánt, a Pro Agricultura Carpatika Benében élő falugazdászát.
- Az előző évek tapasztalata nem sok jót ígér, hisz tavaly volt már tavaszt idéző februárunk, meg fagyos napokkal érkező hűvös áprilisunk és májusunk is, s így elmondható, hogy az utóbbi tíz esztendőben egy dolgot ritkán úsztunk meg: ez pedig a tavaszi fagyok. Amelyek szinte menetrend szerint érkeznek, s mindig a legrosszabbkor. Akkor, amikor gyümölcsfáink virágzanak, tehát a legkiszolgáltatottabb állapotban van az az évi termés.
- A meteorológia egyelőre nem jelez komolyabb lehűlést. Ha ez, mondjuk csak április második, harmadik hetében következne be, meglehet, ekkorára már a kajszi terméskezdeményei nem lennének olyan védtelenek…
- Való igaz, de akkor is borotvaélen táncolunk. Tényként kell elfogadni, hogy egy teljes virágpompájában díszlő barackfát már a hajnali mínusz 1-2 fok is jelentős mértékben károsítja, ugyanakkor a borsó- vagy a cseresznyeszem nagyságú barack – sokak szerint – két-három fokot is kibír. De itt hadd emlékeztessek az elmúlt évek tapasztalatára: ha jön a lehűlés, akkor az ennél jóval markánsabb. Tavaly április 7-e táján Kárpátalja alföldi régióiban néhol mínusz 8-9 fokot is mértek. Ez pedig szinte mindent elvitt, a baracktól kezdve a szilván, a cseresznyén és a meggyen át a körtével, almával bezárólag. Természetesen a szőlő is jelentős mértékben károsodott. Vannak ugyan különböző módszerek a fagy kivédésére, a füstöléstől kezdve a víz kipermetezésén át a levegő keveréséig, de ezek nem mindig hozzák meg a kívánt eredményt. Tavaly az egyik benei gazda a Frigomax lombtrágyával ért el figyelemre méltó eredményt. Ez a szer gyorsabb nedvkeringésre sarkallja a növényt, s így válnak a virágrügyek ellenállóbbá. A készítményt két-három nappal a várható lehűlés előtt kell kiszórni.
- Hallottuk már, hogy a nemesítők kései virágzású kajszival kísérleteznek.
- A gond csak az, hogy ezek életciklusa hasonló a többi fajtabeli társához, például ugyanekkor indul náluk is a nedvkeringés. A tavaszi fagyok idején tehát a virágrügyek már megduzzadtak, így ugyanolyan kiszolgáltatott állapotba kerültek, mint a virágzó fák. Egyébként idén a szőlő vegetációja is két héttel megelőzte a szokásos időpontot: a Néró, a Krászeny s néhány más korai, ukrán nemesítésű csemegeszőlő már egy-másfél centis rügyet bontott. A többi fajta egyelőre kivár.
Molnár Ildikót, a Pro Agri másik falugazdászát először a többi gyümölcsfa jelenlegi állapotáról faggattuk.
- Mint az várható volt, a kedvező időjárás nyomán beindult az intenzív nedvkeringés mind a cseresznyénél, mind a szilvánál, mind az almás termésűeknél. S természetesen a bogyós gyümölcsűeknél is. Ugyanakkor gyorsan éledeznek és megkezdték aknamunkájukat a különböző kártevők, a sodrómolyok, a pajzs- és levéltetvek, a bimbólikasztó bogarak.
- Abban reménykedtünk, hogy a januári mínuszok meggyérítik ezeket.
- Így is történt, most jóval kevesebben vannak, mint máskor. Így, ha ezekben a hetekben elkezdjük ellenük a védekezést, akkor komoly előnyre tehetünk szert velük szemben. A csonthéjasokat virágzáskor amúgy is permetezni szükséges monília, illetve tafrina ellen, így a Horus, a Topsin, a Score készítményekhez keverjünk méhkímélő rovarirtó szerek valamelyikét (Mafrik, Kalipso, Mospilan). Ezek a hideg időben is hatnak. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a gombás betegségek elleni fellépés most időszerű, s nem akkor, amikor már beállt a csapadékos idő.
- Mennyire drágultak a vegyszerek?
- A háborús évek mindegyikében 5-15 %-os áremelkedést regisztráltunk. Ez most már elérte a 20 százalékot. De ugyanúgy többe kerül a műtrágya is. Az üzemanyag és a gáz drágulása miatt mindez várható volt.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
