Számtalanszor megtapasztaltuk már, hogy tavasszal teljes virágpompájában díszlik a gyümölcsfa, később még sincs rajta termés. Ilyenkor többnyire a tavaszi fagyos napokat okoljuk, vagy például a meggy esetében az erős moníliafertőzést. Van más gond is? Például a klímaváltozás és annak számtalan következménye? – kérdeztük Molnár Ildikótól, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászától.
- A gyors klímaváltozást minden szempontból és minden termesztett növény esetében meg fogjuk szenvedni. Különösen igaz ez a fás szárú gyümölcsök esetében, egyáltalán nem derűs a jövőkép. A fás szárú gyümölcseink a leglassabban tudnak alkalmazkodni, mely egyre inkább látványosabbá válik, főleg a kajszi és a szilva esetében. Rendszerint védekezni szükséges a fagykár ellen, akár többszöri is. Az extrém hőingások és a hirtelen korai felmelegedések, majd a hirtelen akár több napig tartó erőteljes lehűlés komolyan megpróbálja a gyümölcsfákat és a termelőket is. Míg 5-10 évvel ezelőtt csak néha-néha volt szükséges fagyvédelemre, mára ugyanazon fajták esetében, ugyanazon ültetvényben akár már egy tavasz alkalmával akár többször is fagyvédelemi eljárásokat kell alkalmazni.
- Mindezeket a mögöttünk hagyott három hónap alatt ismét átéltük…
- A 2025-ös szezon kezdete rendkívül nehéz volt a gyümölcsfák szempontjából. Az aszályos körülmények, a nem megszokott meleg, napos január megtörte a gyümölcsök mélynyugalmi állapotát. Már januárban megfigyelhető volt a barack és az alma esetében, hogy duzzadnak a rügyek, s úgymond „felébredtek” a fák. Tudni kell, hogy a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotát a hormonális háztartása irányítja, melyet pedig a hőmérséklet, a napfényes órák száma, sőt a fény erőssége határoz meg. Természetes úton a gyümölcsféléknél a mélynyugalmi állapot különböző hidegórák elteltével (+7 0C alatti órák száma) oldódik fel, mint például az almatermésűek esetében ez 800-1500 óra, a szilva, cseresznye, meggy esetében 700-1200 óra, míg a barackok esetében 600-900 hidegóra elteltével számítani lehet a vegetáció beindulására. A már elmúlt stabil időjárásunk alatt természetesen a további tartós téli lehűlések elnyújthatták, úgynevezett kényszernyugalmi állapotban tartották a gyümölcsfáinkat, mely okán nem indult meg a rügyek fejlődése, ennek köszönhetően a rügyfakadás rendje-módja szerint zajlott. Mára ez a folyamat jelentősen megborult, a tél rendszerint egyre enyhébb, az időjárási körülmények igen szélsőségesek. Szó szerint: „vagy nagyon jó idő van, vagy nagyon rossz, semmi átmenet nincs” – ahogyan egy helyi termelő fogalmazott a minap.
- Ám hallani olyanról is mostanság, hogy a tavaszi lehűlések következtében a virágrügyekben a hím beporzók károsodnak, és így alkalmatlanná válnak a termékenyítésre. Hogyan kell mindezt érteni? Miként és mikor győződhetünk meg róla, hogy ez bekövetkezett?
- Az idei télen 2 alkalommal is megszenvedték a gyümölcsfák az erőteljes felmelegedést, mely több hétig tartott, s majd ez követően erős lehűlés volt februárban, majd március közepén is. S már a tél végi metszéskor láthatóak voltak a rügyek duzzadása, s a vegetáció megkezdése. Azzal tisztában kell lennünk, hogy nem csak a bibe (a virág) tud fagykárt szenvedni, hanem bizony még a rügyekben lévő pollen is. A termés létrejöttéhez pedig bibére és pollenre egyaránt szükség van, s mindkettő sérülékeny, de más-más időpontban. S hiába várjuk a termést, ha úgymond „steril/meddő lett a virágunk”. A gyümölcsfáink a mélynyugalmi állapotban az extrém –15, sőt a –25 0C fokos hőmérsékletnek is ellen tudnak állni, de ennek feloldásakor már a –7 és –10 0C is kárt tehet a rügyben. És a 2025-ös szezon kezdetekor bizony több napig tartó –10 0C alatti hő mérsékeltek is voltak, sőt a március közepén jelentkező –5 0C körüli hőmérsékletek tovább rontották a termés esélyét szinte minden gyümölcsfélénél. Azt már a termelők jól tudják, hogy a virágbimbós állapotban a már –2 0C is fagykárt okozhat, de virágzáskor a 0 0C is. Ezekben az időszakokban a bibe sérül vagy fagyhat el. De ezt megelőzően további probléma is lehet, a szélsőséges időjárásunk következtében.
- Miként zajlik le a folyamat?
- Az kevésbé köztudott, hogy a rügyekben lévő pollen is sérülni tud. Sőt sérül is, mivel egyes fajtáknál a rügyduzzadáskor már elindul a pollen képződése, melyet ha extrém, hirtelen jövő hideg (–15 0C körüli) megzavar, az leállhat vagy sérülhet, sőt súlyosabb esetekben a pollen nem is termelődik. Ennek következében a beporzás elmarad, hiába van tele virággal és beporzó rovarokkal a gyümölcsfánk. Ez főleg olyan ültetvényekben vagy háztáji gyümölcsök esetében figyelhető meg, ahol egy vagy két fajta van, vagy esetleg kevés a más pollent adó társfajta. Ez ellen a probléma ellen csak úgy tudunk jelenleg fellépni, ha odafigyelünk a porzó fajták meglétére. Feladat: akár több (3-4 db) társ porzót ültessünk a fő fajta mellé. Tehát egyre inkább felértékelődik a pollent adó fajták szerepe, jóllehet ezen gyümölcsfák egyes esetekben valamivel gyengébb minőségű gyümölcsöt tudnak csak adni, de mint látjuk, jelenlétük szükséges. Továbbá szintén fontos e probléma elkerülése végett a gyümölcsfáinknak a szezon végi téli felkészítése. Az őszi lombhullást megelőző mikroelemes lombtárgyázás (különös tekintettel a bór, mangán, magnézium stb.) akár többszöri alkalmazása segíthet. Tovább segíthet a mélynyugalmi állapot megtörésének késleltetése, azaz a törzs fehérre meszelése, még a téli hideg napok elmúltával azonnal, mely akár januárban vagy februárban megtörténhet. A törzsek lemeszelésével ne várjuk meg a február végét és a jó időt, amint lehet, el kell végezni. Természetesen erre vannak külön megoldások akár ültetvényekben is, de mindenképpen pozitív hatással lesz a termés mennyiségére. Természetesen mindezek mellett a gyümölcsfák kondíciója és a tápanyagok utánpótlása is súlyosan befolyásolhatja a virágok termőképességének elvesztését. Erre a problémára a legérzékenyebb a kajszi fajták legtöbbje, egyes nektarin fajták, de az alma esetében is a modern új fajtáknál nagy problémát jelent. Tehát eljött az ideje annak, hogy komolyabban is utánajárjanak a termelők annak, hogy miként lehet javítani a gyümölcsfák kondícióját, miként lehet hatékonyan felkészülni, védekezni a különböző kártevőkkel és kórokozókkal szemben, s ami az egyik legfontosabb: a növény fiziológiai folyamataival is muszáj tisztában lennünk. Egyre mélyrehatóbb ismeretekkel kell rendelkeznünk. S mind emellé hozzájön a betegségek és a kártevők erőteljes inváziója, melyre szintén készülhetünk.
- Köszönöm a beszélgetést.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
A busz Odesszából tartott Isztambulba.
