Talán nincs is olyan bölcs ember, aki ki tudna igazodni a mostani időjáráson. A jó emlékezettel megáldott gazdák mindenesetre azt állítják, hogy legalább ilyen kemény telünk 2018-ban volt. Annak meg, ugye, már nyolc éve. Azt viszont sokan megjegyezték, hogy a háborút az előző három esztendőben megúsztuk keményebb zimankó nélkül. Egészen mostanáig. Így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy a fóliás zöldségtermesztők immáron évek óta a szokottnál bő egy hónappal korábban kezdik a szezont.
- Mikor is?
- A mi környékünkön sokan már december közepén elvetették a fólisátorban a hónapos retket – emlékezik vissza Szilvási Sándor nagydobronyi termelő. – Erre jött rá aztán január elején a mínusz 12-14 fok közeli fagy. Jellemző módon a fátyolfóliás, tehát a dupla takarás alatt nem pusztult el a zsenge növényzet, ám a parcella néhol foltos, a jelenleg cseresznyemag nagyságú bogyók némelyike pedig jelentősen torzult, deformálódott. Látva ezt, sorstársaim közül sokan vélték úgy, hogy ebből a termésből minőségi áru nem lesz. Így aztán a parcellákat nemrég újravetették. Jellemző módon a bő két héttel ezelőtt földbe került szaporítóanyagból mostanra szép, egyenletes állomány fejlődött ki, gyakorlatilag utolérte a korábbit.
- No és a termőtáj ikonikus növényével, az újburgonyával mi a helyzet?
- Az bizony lassan errefelé kikerül a hajtatásból. Nyilvánvaló, hogy az idény kezdetén mindenki elkezd számolni, melyik kultúra milyen bevétellel kecsegtet, illetve mennyire kockázatos annak termesztése. Az újkrumpli előállítása igencsak rizikós. Míg a piros retek a betakarítás előtti időszakban akár mínusz 4-5 fokot is kibír megfelelő takarás mellett, a krumpli levele, szára ilyen alacsony hőmérsékleten megfagy, s jó, ha az újrahajtott tövek alól a korábbiakban várt mennyiség felét be tudjuk takarítani. Meg amúgy is: ha hűvös tavasz köszönt ránk, akkor a növény fejlődése elhúzódik, oda a koraisággal nyerhető plusz jövedelem. Márpedig az utóbbi 4-5 tavasz igencsak hűvösre sikeredett. A retek viszont mindez ideig szépen jövedelmezett, s az értékesítéssel sem akadtak gondok.
- A tavaszi forduló másik slágernövénye kétségkívül az uborka. Abból is leginkább az hoz jelentős bevételt, amelyik korán kerül a piacra.
- Csongoron a fűtött fóliaházak jelentős részében már kiültették az uborkapalántákat. A kazánok folyamatos üzemeltetésével ezek fejlődéséhez próbálunk ideális feltételeket teremteni – tájékoztat Baksa András, a település elöljárója, aki maga is évek óta kertészkedik. – Az itteni gazdák körében töretlen a termesztési kedv, ezen még az előző hetek során tapasztalt folyamatos áramkimaradások sem tudtak változtatni. Mint tudjuk, a fűtés biztosításához nem csupán tűzifára, hanem villamos energiára is szükség van, ezért már korábban beszereztük a nagyteljesítményű generátorokat. Új karburátorok beszerelésével ezek immáron gázzal is tudnak működni. A költségek viszont így is a szokottnál jóval magasabbra rúgnak majd, mint azt az elmúlt években megtapasztaltuk. Nagyon bízunk benne, hogy a március végén, április elején pultokra kerülő portékánkra lesz fizetőképes kereslet.
- Reménykedni persze lehet, ám az adatok mégiscsak azt bizonyítják, hogy a fóliás zöldségtermesztésből származó bevétel egyre inkább zsugorodik.
- A statisztikai kimutatások szerint a háború első éve óta csökken a hajtatással foglalkozó gazdák bevétele – összegez Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – Mindez számos dologra vezethető vissza. Az országot tíz- és százezerszámra elhagyók miatt jelentős mértékben elmaradnak a vásárlók, emellett a piac folyamatos átrendeződésének lehetünk tanúi. A fiatalok többsége a szükséges élelmiszer beszerzésekor a nagyáruházakat részesíti előnyben, s valljuk meg őszintén, hogy ott is csaknem ugyanolyan áron, és ugyanolyan minőségi termékhez jut. Gondot jelent, hogy a szupermarketek irányítói nagy tételben szerzik be az árukészletüket, amelynek jelentős része külhonból származik. A portékát pedig az egész régióban központilag osztják el, ügyelve arra, hogy egy bizonyos termék mindenütt – úgy Kárpátalján, mint a hágón túli településeken – ugyanannyiba kerüljön. A helyi kistermelőkkel ők csak ritkán szerződnek.
- A külföldi behozatal kapcsán elmondhatjuk, hogy a nálunk jelenleg kapható paradicsom többnyire Marokkóból érkezik, az uborka meg Törökországból. Az Ibériai-félszigeten és Észak-Afrika keleti részén nemrég hatalmas hurrikán söpört végig, így ez valószínűleg kihat majd az ottani agrárium teljesítményére. Hasonló helyzet alakult ki Törökország és Görögország számos vidékén, így tavasszal a mieinknek a szokásosnál valamivel kisebb konkurenciával kell majd számolniuk. Jellemző a mostani helyzetre, hogy a gazdák a fűtést a keringető rendszer működtetését megoldották, ám a napfényhiányt a fóliaházakban nehéz pótolni. A rendelkezésre álló nátrium- és higanygőz lámpák legfeljebb a palántaneveléshez szükséges fényenergiát tudták biztosítani. A hosszú, napsütötte órákra azért is nagy szükség lenne, mivel az nem csupán a kiültetett növényi sarjak felnyurgulását akadályozná meg, hanem barátságos légkört teremteni a hajtatótérben. Ilyenkor ott bent ugyanis legalább 13-15 fokra kúszik fel a hőmérő higanyszála.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
