Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta országunkban tilos a vadászat. Kivételt képezett ez alól a tavaly december hó folyamán engedélyezett dúvadgyérítés, amikor is a vadászkollektívák tagjai vasárnaponként a rókák, a kóborkutyák és -macskák kilövése céljából négy héten át hajtóvadászatot tartottak. A hatóságok most ezt az időszakot hosszabbították meg: az országban, így Kárpátalján is november 30-tól február 23-ig zajlik a dúvadak gyérítése. Az akciót persze alapos szervezőmunka előzte meg. A vadásztársaságoknak listát kellett összeállítani azokról a tagokról, akik részt kívánnak venni a hajtóvadászatokban, ezeket a névsorokat a rendőri és a biztonsági szervek ellenőrizték, a határzónában pedig a kivonulást a határőrök felügyelik. Mint megtudtuk, a Beregszászi járás 360 főt számláló vadászkollektívájából százhúszan jelentkeztek.
- Rókából mindig több van a kelleténél, szokták mondogatni a szakemberek. Valóban Vuk nemzetségének elszaporodása tette szükségessé a mostani, gyakorlatilag a tél mindhárom hónapjára meghirdetett akciót? – kérdeztük Székely Józseftől, a Beregszászi Járási Vadásztársulat megbízott vezetőjétől.
- Az állítás igaz, és immáron hosszú évtizedek óta szembe kell néznünk ezzel a ténnyel – hangzik a válasz. – Egyértelmű, hogy a rókák túlszaporodása apróvadjaink létét veszélyezteti. Ha tehát azt akarjuk elérni, hogy a nyulak, fácánok, fürjek, foglyok a kívánt mértékben jelen legyenek a vadpopulációban, akkor a dúvadgyérítést nem hanyagolhatjuk el. Szerencsére mindezt az ország felső köreiben is belátták, így most egész télen át lehetőség nyílik arra, hogy az apróvadállományt megvédjük.
- A tavaly decemberben történt négyszeri kivonulás milyen eredménnyel járt?
- Az akkori akció Kárpátalján, de mondhatni az egész országban felemásra sikeredett. És nemcsak a határbejárás rövidsége miatt. Az időpont megválasztása sem volt szerencsés. Tudni kell, hogy a rókák párzási időszaka január közepétől február közepéig tart. A kisragadozó ekkor a legaktívabb, nappal is komoly területeket bejár, megfelelő társakat keresve. Ezzel ellentétben decemberben többnyire odujában húzódik meg, úgymond erőt gyűjt az előtte álló feladatra, s többnyire csak éjszaka merészkedik elő. Mi úgymond ezt az időszakot fogtuk ki, így az elmúlt évben a rendelkezésre álló négy alkalom során a járásban összesen tizennyolc rókát ejtettünk. Idén a két kimenetel eredménye: tizenegy róka és két aranysakál.
- Aranysakál, azaz réti farkas, melyet a Toldi című elbeszélő költeményből ismerhet a nagyközönség.
- Való igaz, egészen az utóbbi évekig mi, vadászemberek sem találkoztunk velük, mivel ebből a régióból teljesen eltűntek. Ám néhány évvel ezelőtt a dunántúli térségben ismét megjelentek, s mivel szapora fajról van szó, gyors ütemben húzódtak kelet felé. Egy ideje már nekünk is számolni kell kártételükkel, ami a méretét tekintve a rókáét is meghaladhatja. Ugyanis az aranysakál nem csupán a nyúl- és a fácánállományra jelent veszélyt, hanem az őzpopulációra is: mivel csapatban vadásznak, a fiatal őzgidákat is könnyen zsákmányul ejtik.
- A határt járva mit tapasztaltak: mennyire szaporodott el a vadállomány?
- Örvendetes módon mind fácánból, mind nyúlból láttunk elegendőt, s a nyomokból ítélve az őzek és a vaddisznók száma is szépen növekszik. Ami a legfőképpen azzal magyarázható, hogy a korábban művelés alatt álló földeknek alig tíz-tizenöt százalékán terem valamilyen kultúrnövény. A többi parcellát derékig érő, olykor pedig embermagasságú gaz borítja. Ez menedékül szolgál vadjainknak, és persze a rágcsálóknak is. A szép számban nálunk áttelelő ragadozó madaraknak – réti sasoknak, ölyveknek, réti héjáknak – így nehezebb zsákmányhoz jutniuk. Arany élete van a borzpopulációnak, amelyik rohamosan szaporodik. Bár védett jószágról van szó, azt azért minden vadász tudja, hogy rengeteg fácán-, fürj- és fogolytojást zabál fel. Előbb-utóbb az ő létszámukat is kordában kell majd tartani.
A róka és az aranysakál mellett természetesen célkeresztbe kerülnek a kóborkutyák és -macskák is. Számuk a háború kitörése óta jelentősen megnőtt, mivel faluhelyen igen sok a magára hagyott, üresen álló porta.
- Ha jól emlékszem, a múlt év decemberében a hatóságok elsősorban azért engedélyezték a rókák elleni hajtóvadászatot, mivel körükben veszettség ütötte fel a fejét.
- Szerencsére ilyesmiről ezúttal nincs tudomásunk. Köszönhető ez annak, hogy idén két alkalommal is meg tudtuk szervezni a populáció vakcinázását. Az első akcióra márciusban került sor, míg másodszorra az oltóanyagot tartalmazó pogácsát szeptemberben raktuk ki azokon a helyeken, ahol megfigyeléseink szerint sűrűn megfordulnak a rókák. Egyébként a már elejtett egyedeket megvizsgálták az állategészségügyi laboratóriumban. Örvendetes módon veszettségre utaló jeleket nem találtak a szakemberek. Kívánjuk, maradjon ez így a továbbiakban is.
- Köszönjük a tájékoztatást.
Kovács Elemér
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
