A háborús helyzet mindent felülír. Más fontossági sorrendbe állítja dolgainkat, amikor is a legfőbb cél maga a túlélés. Ennek kell mindent alárendelni. Ám ennek ellenére sokan ragaszkodnak korábbi megszokott életformájukhoz: a faluhelyen élők közül továbbra is jónéhányan nevelnek hízót, még többen tartanak baromfit.
- A szokás nagy úr – emlékeztet rá Gazdag Sándor falugazdász, aki állatorvosként évek óta segíti a naposbaromfi keltetésével és az előnevelt csibék nevelésével foglalkozók munkáját. – Mert ha minden ráfordítást felszámolunk, akkor könnyen kiderülhet, hogy a háztájiban tartott tojó tyúkok termelése veszteséges, mint ahogy nyilvánvaló az is, hogy a parlagi baromfi előállítása sokkal többe kerül, mint a nagyüzemi társáé. És mégis, azon túl, hogy a kettő között jelentős minőségbeli eltérést tapasztalunk, hozzá kell tenni még egy fontos dolgot, nevezetesen azt, hogy minden háztartásban óhatatlanul is keletkező konyhai hulladék árnyalja a képet, s ha hozzátesszük, hogy a bérbe adott földekért a gazdák többnyire terményben számolnak el, akkor pedig már gazdaságilag is elfogadható a háztáji baromfitartás ténye.
- Idén a hosszú téli áramkimaradások miatt a keltetőgépek üzemeltetőinek komoly kihívásokkal kellett szembenézniük. Mindez mennyire befolyásolta a szezonkezdés időpontját?
- Alig tapasztaltunk ilyesmit. A keltetőgépek üzembehelyezését legfeljebb a tojóállomány produktivitása befolyásolta, hisz tudva levő, hogy hidegben a tojáshozam csökken. Ám ne feledjük, hogy a napos, illetve előnevelt baromfi tenyésztésével foglalkozók nem ma kezdték a szakmát, minden problémára felkészültek. Náluk az áramszünetek kezdetén automatikusan bekapcsolnak a készenlétbe helyezett generátorok. Kétségkívül, ezek üzemeltetése pótlólagos költséggel járt, ami a tavalyihoz képest 3-4 hrivnyával növeli egy napos, illetve előnevelt csibe árát. Az előbbit jelenleg átlagosan 23 hrivnyáért, míg az utóbbit 58 hrivnyárt kínálják gazdaasszonyainknak.
- A háztáji baromfitartók általában közvetlenül húsvét után telepítik be a friss állományt.
- Minden jel arra utal, hogy így lesz ez idén is. Nem érdemes tovább várni, hisz fűteni egy darabig még biztos kell, emellett szűkebb pátriánk lakói már rég felismerték a korai előnevelt baromfi beszerzésének pozitív hozadékát. Nem csupán arról van szó, hogy biológiailag ez az állomány a legéleterősebb, hanem arról is például, hogy az ivaréretté váló jércék már nyár közepén-végén elkezdenek tojni, míg a későbbi partik tojáshozama a rövidebbé váló nappalok miatt ennél jóval kevesebb. És mindehhez még egy dolgot mindenképpen hozzátennék. Ez pedig, hogy a zárt térben nevelkedő csapat nincs kitéve a madárinfluenza veszélyének. Mire kikerülnek a szabadba, a vándormadarak – amelyek leginkább terjesztik ezt a veszélyes vírust – vonulása már rég lezajlott.
- Hogyan juthatunk hozzá legegyszerűbben az előnevelt csibékhez?
- A megyében szerencsére akad néhány olyan viszonteladó, akik évekkel ezelőtt a fiatal szárnyasok terítésére szakosodtak. Velük a közösségi média segítségével lehet kapcsolatba lépni, ugyanúgy, ahol a keltetőgépek üzemeltetőivel, illetve az előnevelt csibékkel foglalkozó gazdákkal. Arra kérnék mindenkit, hogy a takarmány megvásárlásakor körültekintően járjanak el. A nevelőtápot, a szükséges gyógyszereket megbízható helyről szerezzük be, ezen nem érdemes spórolni. Ellenőrizzük a saját gabonakészletünket is, hogy időközben nem penészedett-e be.
- Végül mit tegyen az, akinek nem áll módjában baromfit tartani, ám időnként arra támad kedve, hogy kapirgáló tyúkból készítse el a vasárnapi húslevest, csirkepaprikást?
- Jónéhány éve megfigyelhető, hogy a gabonatermesztéssel foglalkozó földművesek egy része tavasszal nem csupán annyi csibét vásárol, amennyi a család egész évi ellátásához szükséges, hanem ezen kívül bőven nevelnek eladásra is, és azt ismeretségi körükben vagy a piacon értékesítik. Vegyük fel a kapcsolatot velük, illetve nyitott szemmel járjuk a piacainkat.
- Hogyan tovább? Mennyire jövedelmező a csibék keltetésére, előnevelésére szakosodott ágazat?
- Az ötödik háborús évről elmondható, hogy az érintetteknek továbbra is nehezített körülményke között kell helytállni, a sok bizonytalansági tényező, a munkaerőhiány és a folyamatos infláció miatt a megélhetés mások számára sem könnyű, tehát alkalmazkodni kell a jelenlegi helyzethez. Szerencsére nemcsak a megyében, hanem a hágón túl is továbbra is élénk érdeklődés mutatkozik az itt nevelt kettős hasznosítású baromfi iránt, így joggal bízhatunk benne, hogy a keltetőgépek még június elején is működni fognak, így ezek üzemeltetői tisztességes jövedelemre tesznek szert, ami előre vetíti a jövő évi munka folytatását.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
