Soha ne öntözzünk az esti órákban! Délután öt óra tájban fejezzük be a növényeink számára éltető csapadék kijuttatását! Ennél későbbi időpontban még a gyep locsolása sem célszerű, hangzik a szakemberek tanácsa. Akad olyan gazda (asszony), aki legyint az egészre, s azzal intézi el az egész ügyet, hogy eddig is így csinálta, és mégis rendben volt minden. A hosszú évek óta elfogadott gyakorlaton mostanság legfeljebb annyit változtatott, hogy ügyel arra: a locsolóból, illetve a slangból kijuttatott víz lehetőleg ne kerüljön a levélzetre, hanem csak a gyökérzóna közeli talajra.
Mi is a legfőbb gond az esti öntözéssel? – kérdeztük Molnár Ildikót, a Pro Agricultura Carpatica Alapítvány falugazdászát.
Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, egy gondolat erejéig menjünk vissza egy néhány évtizedet, szüleink, nagyszüleink fiatal korára – javasolja a szakember. – Akkortájt növényeink vonatkozásában jobbára még nem használták azt a fogalmat, amit ma úgy hívunk, hogy stresszhatás. Márpedig amikor a többnyire 23-25 fokra felhevült talajt az ásott vagy a pumpakútból kiemelt, átlagosan 8-10 fokos vízzel megöntözzük, akkor bizony növényeinket komoly stresszhatás éri. Ennek következményeként a vártnál lassabban fejlődnek, a betegségekkel szembeni ellenállóságuk pedig csökken. Mindezt számos tudományos kutatás, sokszáz kísérlet bizonyítja. Az egyszerű kertészkedő is felfedezhet a stresszhatásra utaló jeleket. Például a paprika levelei ilyenkor természetellenes módon meggörbülnek, a paszuly levelének széle megsárgul, az uborka lendületes fejlődése visszafogottá válik.
Azért a legtöbb kárpátaljai zöldségeskertben vas- és műanyaghordókból, kiszuperált fürdőkádakból langymeleg vizet öntöznek ki a tulajdonosok. Ilyenkor sem ajánlott az esti időpont?
Bizony akkor sem. Tisztában kell lenni ugyanis azzal, hogy a növényünk gyökérzónájába kijuttatott víz mennyi idő után hasznosul. A különböző konyhakerti kultúráknál ez más és más időtartamot jelent, de még a vízfelhasználás gyorsaságát illetően a leggyorsabban reagáló uborkánál is eltelik egy-másfél óra, míg a gyökérzónából a kilocsolt víz a gyökérnyakba jut. És szintén bő óra szükséges ahhoz, hogy ezt a levelek felszívják és elkezdjék párologtatni. A folyamat tehát korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt hinnénk. A lényeg viszont az, hogy az este során, 7 és 8 óra tájban kijuttatott vizet növényünk úgy 10 óra tájban kezdi el intenzíven párologtatni. Ehhez hozzájön még a talajból elpárolgó víz, ami együttesen jelentősen megnöveli a lombozat közelében a páratartalmat.
Ami a különböző gombabetegségek melegágya.
No, most kimondtuk a lényeget. A párás közeg a gombák szaporodásának ideális feltétele. Míg nappal az UV sugárzás jelentős mértékben megakadályozza a gombaspórák gyors elterjedését, éjszaka szabad azt a gombaképletek növekedéséhez. Mindenki megtapasztalhatja, hogy a nedves közegben a levéltetvek is nagyszerűen érzik magukat, gyorsabban terjednek. Azt szoktuk mondani, hogy ha a lombozat 4-6 órán át nedves, akkor a különböző gombafertőzések kockázata igen magassá válik. Vonatkozik mindez nemcsak a konyhakerti növényekre, hanem a gyepre is.
Mi tehát a teendő?
Zöldségeskertünk öntözését időzítsük a reggeli órákra. Ideális esetben ez a reggeli 6-tól 9 óráig tartó időszakot öleli fel. Reggelre a gyökérzóna általában lehűl 17-18 fokra, tehát még a kútból frissen kiszivattyúzott öntözővíz sem okoz komolyabb stresszhatást. Persze a legjobb az, ha a különböző tárolóedényekben felmelegedett vízzel locsolunk. Így növényünk minden energiáját a növekedésre, a termés beérlelésére fordíthatja.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
