Március közepére bizonyossá vált, hogy idén már nem lesznek két héten át tartó kemény fagyok, amelyek jelentős mértékben meggyérítették volna a szőlőkben áttelelő kártevőket és kórokozókat. Így hát a lemosó permetezés idén mindenképpen szükségessé vált. Mikor kezdjük a beavatkozást és milyen ütemezésben? Lehet, hogy már tavasszal többször, többféle készítménnyel kell megvédeni ültetvényeinket? Először ezeket a kérdéseket tettük fel Sass Krisztián növényorvosnak, a kígyósi Sass családi szőlőbirtok és pincészet szakmai irányítójának.
– Sajnálatos módon ismét egy enyhe télen vagyunk túl, amikor a fagypont alatti hőmérséklet ritkán csökkent le olyan mértékben, hogy a kórokozókat, kártevőket megtizedelje.
Viszont nagyon fontos figyelembe venni az előző, aszályos évjárat hatásait is. A hosszú, száraz, meleg nyár nem kedvezett a gombás betegségek kialakulásának.
Ezért a megfelelő hatóanyagok kiválasztásával, illetve növénykondicionáló szerekkel akár három permetezési fordulóval is sikeresek lehettünk. Persze ehhez szükséges volt a folyamatos megfigyelés, a kórokozók és a kártevők felismerése.
Ha valakinek van pajzstetű problémája (érdemes a kéreg alatt megfigyelni) vagy túl sok a növényi részeken található gombaképletek mennyisége, akkor ajánlott az olajos rézkén kifújása 0,4l/100 liter víz koncentrációban.
Sokszor a növényvédő szerek forgalmazói a Vegesol eReS márkájú terméket ajánlják, ami valóban tartalmaz kén- és réz-hatóanyagot, de csak olyan kis mértékben található benne növényi olaj, hogy áttelelő kártevőket jelentős számban nem képes megölni, és a költsége is magasabb. Ha valaki a boltokban nem talál olajos rézként, akkor külön vásárolhat kombinált réz- és kéntartalmú szert, illetve növényi vagy ásványi olajat. Itt megjegyezném, hogy a réznek a szőlőben csak a közvetlen metszés utáni kijuttatásának van jelentősége, hogy a sebeket fertőtlenítsük. Ha valamilyen oknál fogva csak később tudjuk elvégezni az ültetvényünk lemosó permetezését, akkor a keverékből hagyjuk ki a rezes hatóanyagot. Bár Beregvidéken gyakran látni kék tőkéket, ez szerintem fölösleges, hiszen nem hatásos a földre hullott leveleken áttelelő peronoszpóra ellen és káros a talajéletre. Egyetemi kutatások bizonyították, hogy a talaj magas réz-koncentrációja gyérítő hatással van a gilisztákra, illetve más élőlényekre, amelyek a jó minőségű talaj kialakításában kulcsfontosságúak. De megjegyezném, ha egy sikeresen megvédett évjáraton vagyunk túl, és csak igen kis mennyiségben találtunk a tőkéken beteg, károsított részeket, akkor ajánlott a lemosó permetezés kihagyása. A jelenlegi üzemanyag- és növényvédőszer árak mellett még fontosabb, hogy gazdaságilag jól átgondolt és hatékony tervet készítsünk úgy, hogy a környezetre minél kevesebb terhet rájuk.
– Mit kell tenni például, ha a feketerothadás keményen tarolt a tavaly szeptemberi sűrű esőzések következtében?
– A feketerothadás egyre nagyobb károkat okoz, főleg a Kárpát-medence északi borvidékein. Sokszor azt tapasztalom, hogy a nem megfelelő hatóanyag és a helytelen kijuttatási idő az oka, hogy a betegség egyes szőlőtermesztőknél jelentős gazdasági kárt okoz. A Quadris elnevezésű szert felejtsék el a gazdák, hiszen a legtöbb borvidéken a nagy mennyiségben történő permetezése miatt a lisztharmat ellenállóvá vált vele szemben (több kutatás bizonyítja), és a feketerothadás ellen sem használ a hatóanyaga. De még mielőtt rátérnénk a hatásos szerek kiválasztására, szükséges beszélni a legfontosabb tényezőről: hogy mikor védekezzünk ellene. A szőlő feketerothadás betegségének tünetei a leveleken, hajtásokon, kocsányon, fürtökön jelenhetnek meg. A legnagyobb fertőzésveszély a virágsapkák lehullásától a zsendülésig tart, később gazdasági kárt már nem okoz. A védekezést tehát a virágsapkák lehullását követően időzítsük. Hatásos termékek: Cabrio Top, Folicur Solo, Score, Shavit F, Signum, de még folytathatnám a sort. Ezen szerek hatóanyagai a lisztharmat ellen is hatásosak. A Cabrio Top egyszerre nyújt védelmet peronoszpóra ellen is, így csak kénnel, növénykondicionálóval és tapadószerrel szükséges kijuttatni. A megfelelő mennyiségek és szerkombinációk kiválasztása előtt kérjék ki szakember tanácsait.
– És milyen megelőző lépéseket kell tennünk akkor, ha tavaly októberben rengeteg lisztharmatos fürtöt kellett ledobálnunk?
– A lisztharmatról azt szoktuk mondani szakmai körökben, hogy a gazda saját magának „tenyészti ki”. Ez azért van így, mert a szaporítóképletek nagyon kis távolságokat tudnak megtenni és a megfelelő kijuttatási időpontok kiválasztásával, helyes szerrotációval nem vagy csak elenyésző gazdasági kárt okozhat. A problémát legtöbbször a fás részekbe bemosódott és áttelelő kazmotéciumok okozzák és ritka, hogy a rügyekben áttelelt micélium lenne a felelős egy esetleges járvány kialakulásáért. Ez felveti a kérdést, hogy milyen jelentősége van a lisztharmat elleni védekezésben a lemosásnak, hisz a rügyekbe és a fás részek közé sem jutnak be eredményesen a kontakt hatóanyagok. Ennél fontosabb, hogy a rügyfakadás után megfigyeljük, hogy vannak-e „zászlós” hajtások, illetve virágzás előtt érdemes kijuttatni egyet a fent említett feketerothadás ellen is hatékony szerek közül. Arra kell kiemelt figyelmet fordítani, hogy ha a virágzás előtti hőmérséklet intenzíven lecsökken, akkor Folicur Solo helyett válasszunk esetleg Canthus-t vagy Signumot és kombináljuk kontakt hatóanyagokkal. A szőlő lisztharmata ellen elengedhetetlen valamilyen kéntartalmú termék kijuttatása: Kumulus S, Thiovit Jet. Fontos kiemelni, hogy moderált koncentrációt juttassunk ki ezekből, hogy kíméljük a ragadozó atkákat, amelyek a szőlőt károsító gubacs- vagy levélatkának a természetes ellenségei. Ha elhagyjuk a mankoceb tartalmú szereket és tavasszal 0,5 %-os, majd nyáron 0,3 %-os koncentrációjú ként juttatunk ki, akkor kisebb atkafertőzéssel és perzselésveszéllyel számolhatunk.
A száraz és meleg nyár kedvez a szőlő lisztharmatos betegsége kialakulásának, a csapadékos időjárás viszont a termelő számára kedvező, hisz „lemossa” a kórokozó képleteit. A szőlősgazdáknak érdemes látni az összefüggést, hogy a virágzást követő kezelések ideje és a növényvédő szerek hatóanyagai, megegyeznek a feketerothadás elleni védekezésekkel. Mint az elején említettem, a gazda magának „tenyészti ki”, ezért érdemes a fertőzött tőkéket megjegyezni, a fertőzött fürtöket eltávolítani, a helyes metszést elvégezni. Súlyos fertőzés esetén minél kevesebb rövidcsapot hagyjunk, az elszáradt részeket tőből vágjuk ki, ezzel is csökkentve a tőkén áttelelő képletek mennyiségét, illetve 3-4 évente végezzünk törzstisztítást.
– Mi a teendő, ha metszéskor gyakran látunk a vesszőkön, a többéves hajtásokon pajzstetűt?
– Ha az ültetvény csak egy-egy tőkéjén találkozunk vele, akkor kézzel távolítsuk el őket, pucoljuk le a törzset kefével és kesztyűvel pusztítsuk el a telelő kifejlett egyedeket.
Érdemes a tőke tövéből kifejlődött vad vagy nemes vesszőket eltávolítani, majd hajtásválogatásnál is oda kell figyelni, hogy az esetleg otthagyott csonkokat tőből eltávolítsuk, illetve az újonnan fejlődő, zsenge hajtásokat is kellő odafigyeléssel kell tavasszal válogatni.
Ha a pajzstetvek egyedszámát magasnak ítéljük az ültetvényünkön, akkor érdemes növényi vagy ásványi olajjal történő lemosó permetezést végezni. Ez a növényvédelmi technológia beleillik az ökológiai szemléletű szőlőtermesztésbe is.
– Gondolom, nem lehet minden növényvédelemmel kapcsolatos teendőt előre pontosan megtervezni, de felkészülni valószínűleg szükséges. Mi a teendő például akkor, ha az április és a május csapadékszegénynek bizonyul? S a június-július folyamán az aszály folytatódik? Mennyire valószínűsíthető két egymást követő rendkívüli aszályos év?
– A megfelelő képesítésű növényvédelmi szakemberek ritkán terveznek több hónapra előre. Nem lehet hosszú távra ajánlást tenni, mert az a konvencionális növényvédelmet jelentené: tíznaponta, bevált szerekkel. Ennek óriási környezetkárosító veszélye lehet, mert nagy hatóanyagterhelést jelentenek az ültetvényre, a természetre és az élelmiszerek szermaradványai toxikus hatással lehetnek emberekre is. Pusztítja a hasznos szervezeteket, a szőlő fejlődésének intenzitását is csökkentheti, illetve a gyakran kijuttatott és a nem megfelelő felszívódó és kontakt szerek kombinálása ellenállóvá teheti a kórokozókat és a kártevőket, ami később még nagyobb károkat okozhat. Hogy ezeket elkerüljük, érdemes integrált növényvédelmi szemlélettel dolgoznunk. Ez azt jelenti röviden, hogy megfigyelésekre alapozzuk a hatóanyagok kijuttatását, folyamatosan vizsgáljuk a vegetáció kezdetétől az ültetvény állapotát, a hőmérsékletváltozást, a csapadékeloszlást, rovarcsapdákat helyezünk ki és igyekszünk a környezetet kevésbé terhelő növényvédő szereket beszerezni. Talán a virágzás előtt és az azt követően kijuttatandó termékeket vagy legalább egy részüket már most érdemes beszerezni. Nagy teher nehezedik a gazdák vállára az emelkedett árak miatt: gomba- és rovarölők, gyomirtók, levéltrágyák, növénykondicionálók és még sorolhatnám, amelyekhez akár három vagy négyszeres áron juthatnak hozzá, mint pár évvel ezelőtt. A pandémia és az ezt követő tragikus háború pedig nem kedvezett a piac fejlődésének.
– Van rá esély, hogy újra lesz egy száraz időszak, hisz a kontinentális éghajlat kiszámíthatatlan.
– De jó lenne egy olyan évjárat, amelyet egyenletes csapadékeloszlás jellemez, mert az aszály megviseli még a mélyen gyökerező tőkéket is. Vannak szőlőtermesztők, akik úgy gondolják, hogy ez inkább hasznos, mint káros. Szerintem óriásit tévednek, hisz az aszály negatívan befolyásolja a szőlő minőségét, így nem megfelelő kezekben a bor sem lesz kiemelkedő minőségű. A másik fontos tényező, hogy szőlőt több tíz, vagy akár több száz évre telepítünk és igyekszünk fenntartani a legjobb állapotát. A gyakori, egymást követő száraz évjáratok miatt a tőkék, főként a fiatal oltványok nagymértékű pusztulásával kell számolni.
Kiemelten fontos megjegyezni, hogy csapadékszegény nyarakon a szőlő nem tud megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni a talajból, ami kevesebb termőrügy kialakulásához vezethet. Ebből következik, hogy idén például kisebb termésmennyiségre számíthatunk.
Ha a legutóbbi pár évjáratot vesszük górcső alá, akkor a 2018-as és a 2019-es években kevés csapadék hullott. 2020-ban kevesebb termést is tudtunk feldolgozni, illetve az őszi esőzések rontották a fürtök minőségét és kényszerszüretet kellett végeznünk.
– Ha megfigyelésekre alapozott és okszerű növényvédelmet folytatunk, akkor ritka, hogy két egymást követő évben, azonos permetezési fordulóval és teljesen ugyanolyan hatóanyagokkal dolgozzunk.
– Az elmúlt években megfigyeltem, hogy a legtöbb szőlőtáblán tavasszal a feketerothadás és a peronoszpóra tünetei a leggyakoribbak. Lisztharmat fertőzéssel kevésbé találkozom, de tavaly az aszály kedvezett a szaporodásának. Igyekeztem kézzel leválogatni a beteg fürtöket, hogy ezzel is csökkentsem a permetezések számát. A lisztharmat elleni védekezés egyik alappillére volt a szellős, lelevelezett lombfelület. Az egyre intenzívebb napsugárzás miatt azonban nem javasolt az utóbbi művelet, mert könnyen megégetheti a bogyókat, amelyek kellemetlen ízeket kölcsönözhetnek a boroknak. Az év során biztos szükség lesz kéntartalmú szerek kijuttatására, növénykondicionálókra, amelyek csökkentik a stresszhatásokat. Levéltrágyákra is, mert az előző évben kevés tápanyagot tudott felvenni a növény, ám ebben az esetben nagyon oda kell figyelni arra, hogy mikor milyen mikroelemekre van szüksége, milyen koncentrációban szabad a készítményt keverni, hogy ne okozzon perzselést.
Az egyik legfontosabb tényező: a levéltrágyák különböző növényvédő szerekkel történő keverhetősége. Egyszerű tanács ezzel kapcsolatban, ha bizonytalan lenne valaki: egy kevés vízben keverjünk el a kijuttatandó szerekből egy keveset, ha nem történik kicsapódás, ami eltömíthetné a fúvókákat, akkor kezdhetjük a megfelelő adagolásokat.
Minden esetben alaposan és átgondoltan kell megválogatni a kijuttatandó hatóanyagokat, ami már ott problémába ütközik, hogy Ukrajnában kevés a megfelelően képzett szakember, akik környezettudatos növényvédelmi tanácsokat tudnak adni. Szomorúan tapasztaltam, hogy nálunk több olyan hatóanyagtartalmú szert lehet kapni, például az interneten, amelyek Nyugaton már évek óta tiltva vannak. Ezeknek a jelentős része rákkeltő, máj- és magzatkárosító, reprodukciót csökkentő és még számos toxikus hatással bíró rovarölő szer. De fontos beszélni még egy negatív tendenciáról, nevezetesen a méhek folyamatos pusztulásáról, ami végzetes következményekkel járhat a növények termesztésére. Tragikus, hogy az egész világon megfigyelhető jelenségről van szó. A szőlő kártevőinek elpusztítására használt szerek pedig kifejezetten ártalmasak rájuk és más hasznos szervezetekre. Miközben ennyi sok káros hatással bírnak, addig az internetről bárki rendelhet belőlük, méghozzá viszonylag olcsón.
Biztonságosabbnak tartom, ha helyi forgalmazótól vásárolunk, akik akár az Európai Unióból is tudnak behozni ellenőrzött minőségű termékeket. De használat előtt mindenképpen kérjenek tanácsot megfelelő növényvédelmi szakembertől, mert ennek kulcsfontosságú szerepe van a környezettudatos szőlőtermesztésben. – Köszönöm a hasznos tanácsokat.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
