Támadás érte a világ legnagyobb földgázmezején üzemelő létesítményt, az iráni South Pars gázmező petrolkémiai komplexumát. A csapást követően csaknem 110 dollárra emelkedtek hordónként az olajárak, a Brent típusú nyersolaj pedig több mint 5 százalékkal haladja meg a keddi értékeket.
Az olajárak mintegy 110 dollárra emelkedtek hordónként, miután az iráni média arról számolt be, hogy légicsapás érte a világ legnagyobb földgázmezején üzemelő létesítményt – írja a BBC. A Brent típusú nyersolaj referenciaára
szerda délután 109,91 dollárig kúszott fel, ami több mint 5 százalékkal haladja meg a keddi értékeket.
Az árugrást a Tasnim hírügynökség tudósítása váltotta ki – a lap Iszlám Forradalmi Gárda-szimpatizáns médiumként ismert –, amely arról számolt be, hogy csapás érte az iráni South Pars gázmező petrolkémiai komplexumát.
A brit gáz referenciaára is ugrásszerűen, 6 százalékkal emelkedett, mielőtt a 140 pennys szint alá süllyedt vissza. Noha mind az olaj, mind a gáz ára meredeken nőtt, mindkettő elmaradt a konfliktus korábbi csúcsértékeitől.
Az olaj ára március 9-én érte el hordónkénti 116,78 dolláros csúcsát, míg a brit gázé március 3-án tetőzött 162,55 pennynél.
Irán olajipari minisztériuma szerda délután közölte, hogy a petrolkémiai komplexumban kitört tüzet megfékezték, ám a kár mértéke egyelőre tisztázatlan. Az iráni hadsereg „határozott választ” helyezett kilátásba az ország energetikai infrastruktúrája ellen elkövetett csapásra válaszul.
Ahogyan korábban is figyelmeztettünk: ha az amerikai–cionista ellenség megtámadja hazánk üzemanyag-, energia-, gáz- és gazdasági infrastruktúráját, az ellenség elleni erőteljes visszacsapás mellett az agresszió forrásait is támadni fogjuk
– áll a Tasnim által közzétett katonai közleményben.
Hozzátették: „Az érintett országok üzemanyag-, energia- és gázinfrastruktúrájának megcélzását jogosnak tartjuk, és az első adandó alkalommal erőteljes megtorlással válaszolunk.” Irán a támadás következtében felfüggesztette Irakba irányuló gázszállításait is, hogy biztosítsa a hazai ellátást – közölte egy magas rangú iraki tisztviselő a Reutersszel.
A Gázexportáló Országok Fórumának adatai szerint Irán gáztermelésének döntő hányada – 94 százaléka – a hazai igényeket elégíti ki. Emellett Katar is rendelkezik létesítményekkel a gázmezőn, amelyet Északi Kupolának (North Dome) neveztek el. A világ cseppfolyósítottföldgáz-termelésének egyötödét adó Katar a konfliktus kibontakozásával már március elején felfüggesztette a termelést a mezőn.
Madzsid el-Anszari, a katari külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az energetikai infrastruktúra elleni csapások „veszélyt jelentenek a globális energiabiztonságra”.
Fojtogató olajhiány
Mint megírtuk, egyre több létesítményt ér találat az iráni háborúban, aminek meg is lett az eredménye: kedden az irányadó Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 3 százalékkal nőtt egy napon belül, és elérte a 103 dollárt. Ez éppen 50 százalékos drágulás a február 28. óta tartó válságot megelőző nap árszintjéhez képest. A legújabb támadás a földgáz árát sem kímélte, amely szintén 3 százalékkal drágult, és 52 euró megawattóránként (MWh). Ez egyébként a háború előtti napokban csak 30 euró volt.
Az amerikai–izraeli támadással sarokba szorított síita állam válaszként – ahogyan azt korábbi fenyegetéseiben ígérte – célba vette azokat a szomszédos államokat, amelyek vagy amerikai katonai bázisoknak adnak otthont, vagy támogatták az Irán elleni támadást. Majd gyakorlatilag lezárta a Perzsa-öböl kijáratát jelentő Hormuzi-szorost.
Irán ezzel olyat lépett, amivel az amerikai stratégák vagy nem számoltak, vagy messzemenően alulértékelték a lehetőségét és a jelentőségét. Már többször megírtuk, de érdemes visszaidézni, hogy a Hormuzi-szoroson a világ napi olajszállításának az ötöde haladt át békeidőkben. Ez a rettenetes mennyiségű nyersolaj pedig zömében Ázsiában talált gazdára, hiszen az ázsiai import 90 százaléka a Perzsa-öböl térségéből érkezett.
Az olajhiány arra kényszerítette ázsiai országok – Banglades, India, Pakisztán, Sri Lanka – sorát, hogy válságintézkedéseket vezessenek be. Az amúgy is gyenge lábakon álló Sri Lanka-i gazdaság életben tartása érdekében, és hogy takarékoskodjanak a gyorsan fogyó olajkészlettel, mostantól bevezették például a négynapos munkahetet is.
Kormánytisztviselők szerint az ország benzin- és dízelkészletei nagyjából hat hétre elegendőek, de figyelmeztettek, hogy ha a jelenlegi ellátás bármilyen zavart idéz elő, az súlyosan érintheti a sziget mindennapi életét. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az alapvető szolgáltatások, beleértve a kórházakat, a kikötőket és a sürgősségi szolgálatokat, továbbra is a szokásos módon működjenek - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
