Értékeink nyomában - Beszélgetés Orosz Gizellával, a Népművészet Mesterével

Régen a lányok és asszonyok a hosszú téli estéket kézimunkázással töltötték. Házi szőtteseket, kiskendőket, pokrócokat készítettek. A ma fiataljai már nem ebben a miliőben nőttek fel. Ők már leginkább a szakkörök foglalkozásain keresztül ismerkednek a kézműves mesterségekkel.

Kárpátaljai közösségünk egyik nagy kincse a beregi­szőttes. Híres mintái a világ több országában ismertek. A Beregújfaluban élő Orosz Gizella munkái nem csupán idehaza közkedveltek, de azok eljutottak egész Európába, sőt Amerikába is, amire ő nagyon büszke. A Népművészet Mesterével beszélgettünk hagyományokról, értékekről, örökségről.

– Hogyan sajátította el ezt a szép mesterséget?

– A kézimunkázás szeretetét apai nagymamámtól és nagynénémtől örököltem. Nagynénémet is Gizellának hívták, tőle örököltem a nevemet is, hogy olyan ügyes kézimunkázó legyek, mint ő volt. Negyvenhárom éve foglalkozom már a szövéssel. Készítek pokrócot, kiskendőt, lakodalmas kendőt, tűpárnát, mindent, amire csak szükség van, s ami szebbé teheti otthonunkat. Három leányunoka boldog nagymamája vagyok. Reménykedem abban, hogy majd ők is átveszik tőlem ezt a szép hagyományt. Ez egy életre szóló örökség.

– Van-e lehetőségük a fiataloknak szövést tanulni?

– Iskolákban munkaórán meg tudnak ismerkedni vele, de ilyen jellegű tanfolyam nincs, ami nekem nagy szívfájdalmam. Nálunk, a faluban is több olyan épület van, ami kihasználatlan, üresen áll. Ha lenne rá mód felújíttatni, berendezni egy termet szövőszékekkel, kellékekkel, én szívesen megtanítanám erre a gyerekeket. Otthon szoktam fogadni gyerekcsoportokat, vendégeket, akiknek megmutatom a szövés alapfogásait. Többen visszajárnak hozzánk, de egy külön erre a célra berendezett terem mégiscsak jobb lenne. Úgy gondolom, hogy lenne rá igény.

– Könnyen el lehet sajátítani a szövés fortélyait?

– Aki tud keresztszemes mintát varrni, annak könnyebb elsajátítani, de nem egy nehéz feladat ez, csak kedv és kitartás kell hozzá. Egy hónapnyi tanulás és gyakorlás után szebbnél szebb minták készülhetnek. A szövés alapja a szövőszéken alapszik, ez a hagyományos szövés.

– Mit jelent önnek ez a mesterség? Van-e olyan minta, amely a szívéhez nőtt az idők során?

– Nagyon szeretem a szövést, a beregiszőttes a szívemnek nagyon kedves. Igaz, hogy a munkafolyamat rengeteg türelmet és kitartást igényel, de igazi érték marad fenn általa. A legkedvesebb számomra a farkasnyomos minta. Ez a néphit szerint onnan ered, hogy valamikor régen a hegyekből az itteni erdőkbe a farkasok lejöttek és a véres lábnyomukat ott hagyták a hóban. Ezt rajzolták le eleink, abból lett ez a minta. A családi legendárium úgy tartja, hogy amikor nagynéném még kislány volt, egy uraság járt a falunkban. Nagyon megtetszett neki az a minta, amit nagynéném készített akkor. Fel is vásárolt minden szőttest, ami nálunk volt. És az a minta a farkasnyomos volt. Talán ezért is a kedvencem.

– Az érdeklődők hol vásárolhatják meg munkáit?

– Több szőttesem megtalálható a Beregszászi Református Iratmisszió és Könyvesboltban, illetve az ott dolgozóktól lehet megrendelni, vagy a telefonszámomat elkérni. Sok visszajáró vásárlóm van, akik már régről ismernek, ők adják át ismerőseiknek a munkáimat. Emellett a kárpátaljai fesztiválokon, nagyobb rendezvényeken is ott vagyok. És nem csupán a késztermékeimmel, de a szövőszéket is kivisszük. Számomra nagy örömet jelent, hogy sok az érdeklődő, a kisgyerekek és a felnőttek is beülnek az esztováta mögé, hogy kipróbálják, hogyan is születnek ezek a gyönyörű szőttesek, rongyszőnyegek. Ilyenkor, amit a gyerekek készítenek, azt haza is vihetik és megmutathatják a szüleiknek, nagyszüleiknek. El kell mondjam, sok tehetséges fiatallal találkoztam, ami azzal a reménnyel tölt el, hogy lesz, aki tovább vigye örökségünket.

Kurmay Anita