A városok bolygónk szárazföldjének mindössze 2 százalékát fedik le, mégis a „határaikon" belüli tevékenységek a világ anyagi erőforrásainak mintegy több mint 75 százalékát felemésztik. A Visual Capitalist, az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai alapján izgalmas ábrán mutatja be a kontinensek jelenlegi és várható nyersanyagfelhasználását.
Napjainkban több mint 4,3 milliárd ember, vagyis a világ népességének mintegy 55 százaléka él városi környezetben, és ez a szám 2050-re várhatóan 80 százalékra fog emelkedni. A lakosság pedig elképesztő mennyiségű anyagot, energiát és élelmiszert fogyaszt el - írja az Origo.
A városi területek bővülésének és a sokasodó népességnek köszönhetően ez a szám a jövőben várhatóan csak még tovább és meredeken fog emelkedni.
Az ENSZ előrejelzése szerint a világ anyagfelhasználása a 2010-es 47,1 milliárd tonnáról 2050-re körülbelül 89 milliárd tonnára növekszik majd.
Évről évre rengeteg építőanyag szükségeltetik az ember által épített környezet folyamatos fenntartásának és bővítésének biztosítására. Annak kiszámításához, hogy valójában mekkora tömegű anyagot is használunk fel a városaink építésére, az ENSZ az úgynevezett hazai anyagfelhasználást (DMC) használja, amely az adott területről évente kitermelt összes nyersanyag mérőszáma, hozzáadva az összes importot, és kivonva belőle az exportra jutó mennyiséget.
Ahogy az ábra is mutatja az anyagfelhasználás rendkívül egyenlőtlen, ha a világ különböző régióit tekintjük. megdöbbentő adat, hogy a világ leggazdagabb országai tízszer annyit fogyasztanak, mint a legszegényebbek, és kétszer annyit, mint a globális átlag.
A teljes városi DMC alapján Kelet-Ázsia vezet a világon az anyagfelhasználásban, míg Kína fogyasztja el a világ alumínium- és betonszükségletének több mint felét.
Az ENSZ jövőre vonatkozó előrejelzései szerint a városok terjeszkedése főként a déli féltekén várható, különösen Kínában, Indiában és Nigériában. Az ázsiai fogyasztás szintén bővülni fog, tekintve, hogy jelenleg is ez a kontinens ad otthont a megavárosok nagy többségének – azaz a több mint 10 millió lakos feletti metropoliszoknak.
A következő évtizedek legnagyobb ugrása azonban Afrikában fog megtörténni. A kontinens lakossága 2050-re várhatóan megkétszereződik,
az anyagfelhasználás pedig az évi 2 milliárd tonnáról a becslések szerint 17,7 milliárd tonnára emelkedik majd.
Egyébiránt a városépítéshez felhasznált anyagok tekintetében a körülöttünk lévő házaktól a járdákon át – az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának adatait tekintve – az acélt, a homokot és a cementet használjuk fel a legnagyobb arányban.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete ugyanakkor elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az urbanizáció, azaz a városiasodás erőforrás-használati és környezeti hatásai igen jelentősek. Így a gazdasági és politikai döntéshozók, valamint a lakosság együttes feladata és felelőssége is, hogy ezt a folyamatot egy környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb útra tereljék.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
