A francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.

Macron, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra - vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként - Nagy-Britanniába, a londoni parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt tartott beszédében kijelentette: helyes döntés volt, hogy Európa Ukrajna védelmére kelt, mert valahányszor Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres erői előrenyomulnak Ukrajnában, a fenyegetés egész Európához is közelebb jut.

"Soha nem fogjuk elfogadni azt az elméletet, hogy mindig az erősebbnek van igaza, és ennek jegyében hoztuk létre tavaly a cselekvésre kész országok koalícióját, jelezve, hogy Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát"

- fogalmazott a francia államfő.

Kijelentette: London és Párizs közösen követeli "abszolút sürgősséggel" a tűzszünet kihirdetését a Gázai övezetben is, azoknak a túszoknak a szabadon engedésével együtt, akiket az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet hurcolt el a 2023 októberében Izraelben elkövetett terrortámadás során.

Macron a gázai háborúra utalva úgy fogalmazott: "a vég nélküli és stratégiai célkitűzések nélküli" háború óriási fenyegetést jelent a térségre és a kollektív biztonságra egyaránt.

A francia elnök kijelentette:

meggyőződése, hogy a térség jövőbeni biztonságának alapját a kétállami megoldás jelenti, amely lehetővé teszi, hogy Izrael biztonságban élhessen szomszédaival együtt.

Hozzátette: a békéhez vezető egyetlen utat a palesztin állam elismerését célzó politikai folyamat elindítása kínálja.

A klímaváltozás elleni európai együttműködés fontosságát nevek említése nélkül azzal indokolta, hogy szembe kell szállni "az újonnan megjelent külföldi reakciósokkal, akik tudományos eredményeket és tényeket tagadnak".

A francia elnök "mélységesen sajnálatosnak" nevezte, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból, de hangsúlyozta: a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nem azt jelenti, hogy Nagy-Britannia otthagyta Európát, annál is kevésbé, mivel az Európát fenyegető kihívásokkal szembeni fellépést nem lehet az EU-ra korlátozni.

A digitális függetlenség fontosságát hangsúlyozva hozzátette: csökkenteni kell a függést "az Egyesült Államokban vagy Kínában tervezett algoritmusoktól is".

Beszéde végén, a hallgatóság ovációja közepette Macron bejelentette, hogy

a jövő év nyarától, több mint kilenc évszázados történetében először Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett "képregényét".

A normandiai Bayeux múzeumában kiállított páratlan műalkotás időleges átadásáról hét éve folynak a kétoldalú egyeztetések, de a francia elnök keddi bejelentése szerint megszületett az egyezség arról, hogy a történelmi kincset 2026 nyara és 2027 nyara között Nagy-Britanniában állítják ki.

A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!