Marco Rubio: Kína felemelkedése nem sértheti az amerikai érdekeket

Kína tudatos stratégiát hajt végre annak érdekében, hogy megelőzze az Egyesült Államokat, mint vezető világhatalmat; Washington azonban nem fogja hagyni, hogy Peking felemelkedése az amerikai érdekeket sértse - mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön a Kínába tartó elnöki különgépen újságíróknak. Rubio beszélt az amerikai-kínai versengésről, Irán katonai képességeiről, az ukrajnai háborúról és a NATO-n belüli feszültségekről is, közölte az MTI.

Rubio Kínát az Egyesült Államok számára a "legnagyobb geopolitikai kihívásnak" nevezte. "Nem próbáljuk korlátozni Kínát, de a felemelkedésük nem történhet a mi kárunkra. A felemelkedésük nem járhat a mi bukásunkkal" - fogalmazott az amerikai külügyminisztérium honlapján olvasható leirat szerint.

A külügyminiszter szerint Peking hosszú távú stratégiát követ az Egyesült Államok megelőzésére. "Úgy gondolják, hogy ők lesznek a világ legerősebb országa, megelőzik az Egyesült Államokat, és van egy tervük erre, amit végre is hajtanak" - mondta. "Ha én lennék a kínai kormány helyében, nekem is ugyanez lenne a tervem" - tette hozzá.

Rubio elmondta: az amerikai-kínai kapcsolatokat egyszerre jellemzi a verseny és az együttműködés szükségessége. "Amikor két nagy, hatalmas országról van szó, a kapcsolatok megromlása óriási hatással lehet a világgazdaságra és a világbékére" - fogalmazott.

A külügyminiszter megerősítette:

a Kínával folytatott tárgyalásokon kiemelt téma lesz Tajvan, a kereskedelem, az ellátási láncok, valamint a szellemi tulajdon védelme. Kijelentette: nem áll Kína vagy bárki más érdekében, hogy bármiféle kényszerű változás történjen a tajvani status quo-ban.

Rubio az amerikai kereskedelmi helyzettel kapcsolatban elmondta: az Egyesült Államok nem függhet teljes mértékben más országoktól stratégiai nyersanyagok és termékek terén. Úgy fogalmazott: Kína azt szeretné, hogy mások a szükségleteik száz százalékában tőle függjenek, mert ez geopolitikai erőt és befolyást biztosít számára. Donald Trump elnök ezért elkötelezett az amerikai ipari kapacitás visszahozatala és az ellátási láncok diverzifikálása mellett - tette hozzá.

A külügyminiszter súlyos problémának nevezte az amerikai technológiák eltulajdonítását is. Mint mondta, a kínai technológiai és ipari fejlődés jelentős része amerikai technológiák visszafejtéséből vagy a szellemi tulajdon ellopásából származik. Az Egyesült Államoknak meg kell őriznie innovációs és technológiai fölényét - mutatott rá.

Rubio arról is beszélt, hogy Washington aktívabb kínai fellépést vár Iránnal szemben. Szerinte Pekingnek sem érdeke a Perzsa-öböl destabilizációja, mivel energiaellátása és exportorientált gazdasága nagymértékben függ a térség stabilitásától.

Az iráni helyzetről szólva a külügyminiszter kijelentette:

Washington nem fogja megengedni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Rubio szerint Teherán olyan drón- és rakétakapacitást épített ki, amely rövid időn belül elrettenthette volna a külföldi katonai fellépést.

"Egy év múlva eljutottak volna arra a pontra, ahol már senki sem mert volna fellépni ellenük" - fogalmazott. Szerinte Irán célja az volt, hogy olyan mértékű drón- és rakétaarzenált halmozzon fel, amely képes áttörni a térség légvédelmi rendszereit. A külügyminiszter ezt "tűrhetetlen kockázatnak" nevezte.

Az ukrajnai háborúról szólva Rubio elismerően beszélt az ukrán hadsereg technológiai fejlődéséről és alkalmazkodóképességéről, különösen a drónhadviselés területén. Emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg havonta ötször annyi katonát veszít, mint az ukrán, miközben az orosz veszteségek elérik a havi 15-20 ezer halottat. Úgy vélte, az ukrán fegyveres erők jelenleg Európa legerősebb hadseregének számítanak.

A NATO működéséről szólva a külügyminiszter bírálta azokat a szövetségeseket, akik szerinte korlátozzák az amerikai katonai támaszpontok használatát. Itt kiemelte Spanyolországot, amely megtagadta a bázisjok használatának jogát a Közel-Keletet érintő amerikai műveletek során, míg az együttműködés pozitív példájaként Portugáliát dicsérte, amely azonnal engedélyt adott a támaszpontok használatára.

Rubio szerint jogos feltenni a kérdést, hogy mi értelme a NATO-nak, ha egyes tagállamok válsághelyzetben nem biztosítják az amerikai műveletekhez szükséges támogatást. "Miért vagyunk ott? Csak azért, hogy megvédjük őket?" - tette fel a kérdést a külügyminiszter.

A külügyminiszter beszámolt a XIV. Leó pápával folytatott találkozójáról is. Kifejtette: a katolikus egyház következetesen a béke előmozdítását képviseli, a nemzetállamok számára azonban léteznek olyan biztonsági fenyegetések is, amelyek diplomáciai úton megoldhatatlanok. "Mi volt például a diplomáciai megoldás Adolf Hitler esetében? Valószínűleg nem volt ilyen, igaz? És ez sajnos háborúhoz vezetett" - fogalmazott Rubio.

Hozzátette, hogy az egyházfő aggódik a vallásszabadság helyzete miatt. A pápa afrikai látogatása kapcsán kiemelte, hogy a kontinensen "az egyház nagyon gyorsan növekszik", de az Iszlám Állam és más terrorszervezetek veszélyt jelentenek az afrikai keresztényekre.