Szállított fagy okozott kárt gyümölcsöseinkben - A leghidegebb áprilisi hajnal

Az idei április leghidegebb hajnalára ébredtek Beregvidék lakói 19-én. Húsvét keddjén a hőmérők higanyszála néhol mínusz három fok alá süllyedtek. Ez pedig a teljes pompájukban virágzó korai szilva, cseresznye és az őszibarackfák termését erősen veszélyezteti. Molnár Ádám falugazdász szerint mi magunk is meggyőződhetünk arról, hogy milyen mértékű fagykár érte gyümölcsfáinkat. Ilyenkor ugyanis a fagy következtében megbarnulnak a sziromlevelek, amelyek azután tömegesen hullanak le. A már elvirágzott kajszi megfagyott gyümölcskezdeményeire ugyanez a sors vár néhány nap múlva.

– Akár az időjárásban megfigyelhető lopakodó szélsőségek újabb jelét tapasztalhatjuk ezekben a hetekben – kezdi beszélgetésünket Fedinisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője. – Ezzel szemben az az igazság, hogy az 1945 óta fennálló intézményünk történetében már nemegyszer fordult elő, hogy április második dekádjának a végén ilyen alacsony hőmérsékletet regisztráltak. Az viszont tény, hogy az idei április – a tavalyihoz, illetve a tavalyelőttihez hasonlóan – az átlagosnál hidegebbre sikeredett, mint ahogy a mögöttünk hagyott február mintegy egy fokkal volt melegebb a szokásosnál. Egyébként a kedd hajnali fagy nem talajmenti, hanem szállított fagy volt, ami azt jelenti, hogy nem csupán a talajfelszíntől mintegy másfél méter magasságig hűlt le a levegő nulla fok alá, hanem a legmagasabb fák csúcsa közelében is ilyen hőmérséklet volt.

– Mezőgazdászaink hosszú idő óta vízhiányra panaszkodnak.

– Meg is értem őket, hisz a januári, még elfogadhatónak mondható 40 mm után februárban már csak 28 mm, márciusban csupán 13 mm csapadék áztatta földjeinket. A vízhiányt igazából az április húsz napja alatt lehullott 32 mm-nyi eső sem tudta igazából pótolni. Ami még inkább súlyosbította a helyzetet, hogy március és április folyamán egy bő háromhetes aszályos időszak gyötörte meg növényeinket, amelyek jelentős része csak igen lassú fejlődést mutatott. Jelenleg is legalább kéthetes késésben van önmagához képest a természet. Ez persze a továbbiakban még könnyen bepótolható. Ám ami leginkább aggasztó volt ebben a csapadékmentes időszakban, az az, hogy a levegő relatív páratartalma a 20 % közelébe süllyedt, ami egy igen alacsony mutató. Ilyenkor nagyon szomjaznak a növényeink. Szerencsére most már túlvagyunk ezen, s bízunk abban is, hogy az április 19-i hajnali fagy megkímélte gyümölcsfáink termésének nagyobb részét.

Kovács Elemér