Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.
A hírt a soros belga elnökség jelentette be az X-en. Ez a fejlemény nem volt váratlan, mivel korábban már a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elvi megállapodásra jutottak. Olyannyira előrehaladottak a folyamatok, hogy már a konkrét időpontokat is korábban kitűzték: jövő héten kedden először 15.30-kor Ukrajnával, majd 18 órakor Moldovával tartják az első úgynevezett kormányközi konferenciát Luxemburgban.
A belga elnökség az elmúlt hetekben igyekezett rendkívüli módon felgyorsítani a folyamatot annak érdekében, hogy az elnöki ciklusuk alatt meg lehessen rendezni az első tárgyalási eseményt. Nem is titkolták, hogy ezt azért tartották fontosnak, mert nem bíztak abban, hogy Ukrajna esetében az őket követő magyar elnökség is ilyen ambiciózus lesz.
Valószínűleg ők már korábban tudták azt, amit a nyilvánosság csak néhány napja: a magyar elnökség nem tervezi, hogy Ukrajnával csatlakozási tárgyalásokat folytat, ezt az elnökségi programot bemutató eseményen a magyar kormány képviselői Budapesten is megerősítették, illetve egy brüsszeli háttérbeszélgetésen az EU-hoz akkreditált magyar nagykövet is alátámasztotta. Mindez komoly nemzetközi bírálatot váltott ki már eddig is.
A magyar kormány hozzáállása az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatos aggodalmat okoz az európai uniós fővárosokban. Magyarország már évek óta lassítja, időnként blokkolta Ukrajna euroatlanti integrációját. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktort emlékezetes módon kiküldték kávézni, így a többiek meg tudták hozni a szükséges döntést.
Már akkor és azóta is azzal fenyegetőzik a magyar kormány, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamat során több mint hetven alkalommal élhetnek a vétójogukkal, és bármikor megakaszthatják Ukrajna felvételét. A kormány egyébként visszatérően arra hivatkozik, hogy Ukrajnában a magyar kisebbség jogait nem tartják tiszteletben, ennek azonban ellentmond az, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság idevonatkozó ajánlásait, amelyet Magyarország is elégséges minimumként fogadott el. Sőt, ezek a kisebbségvédelmi intézkedések a tárgyalási keretnek is a részét képezik, vagyis tulajdonképpen a felek nem vitatják ennek szükségességét.
Amennyiben a magyar kormány elnöksége alatt valóban nem hív össze újabb tárgyalási fordulót, akkor majd a januártól illetékes spanyol kormány folytathatja a félbeszakított folyamatot - közölte a hvg.hu.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
