Megkongatták a vészharangot, egyúttal sürgős kormányzati beavatkozásra szólítottak fel az ősszel várható újabb drasztikus energiaár-emelések miatt a brit energiaszolgáltatók vezetői – írja a Financial Times-ra hivatkozva a Hirado.
A gazdasági lap beszámolójából kitetszik, hogy a nyugati államokban elsőként a brit háztartások ismerkedhetnek meg az „energiaszegénység” fogalmával, miután a hónap elején a szigetországi családok rezsiköltségei 54 százalékkal emelkedtek, az energiaárplafon októberi kitolását követően már a háztartások 40 százaléka kényszerülhet olyan szorult pénzügyi helyzetbe,
amelyben jövedelmük jelentős részét a rezsiszámlák kifizetése emészti fel.
Miután a hónap elején a brit szabályozó hatóság, az Ofgem megemelte a lakossági árplafont, a legtöbb brit háztartás rezsiszámlája 54 százalékkal emelkedett.
Az energiaszektor szereplői ugyanakkor egy újabb drasztikus drágulással is számolnak októberben Nagy-Britanniában, ami egyelőre megoldhatatlannak tűnő kihívással szembesíti a brit kormányt.
Noha a kabinet új energiabiztonsági stratégiát jelentett be a hónap elején – amelynek egyik legfőbb intézkedéseként a szigetországban új atomreaktorokat létesítenének az orosz olaj- és gázfüggőség kiváltására –, a válságkezelő tervezet legkorábban csak három év múlva enyhítené érdemben a háztartások terheit.
A Financial Times (FT) szerdai cikkében számolt be arról, hogy a brit energiaszektor vezető szakemberei és elemezői egyaránt megkongatták a vészharangot az ősszel várható újabb rezsiemelkedés miatt. Elemzők szerint az árplafon októberben akár havi 600 fonttal (266 ezer forinttal) is megugorhat, attól függően, hogy miként alakulnak a következő hónapokban a nagykereskedelmi energiaárak.
Szörnyű lesz októberben, igazán szörnyű
– fogalmazott Keith Anderson, a ScottishPower vezérigazgatója a brit parlament energiaügyi szakbizottsága előtt. Az FT beszámolója szerint a legnagyobb brit energiaszolgáltatók meghallgatásán Anderson arra figyelmeztetett, hogy bár a családok többsége a nyári melegben képes lesz megbirkózni a rezsiköltségekkel, ősszel „nagyon-nagyon küzdelmes” időszak köszönt rájuk, amikor a lehűlés miatt a háztartások energiaigénye jelentősen megemelkedik, ráadásul az áprilisi energiaár-emelkedés után egy újabb jelentős rezsidrágulással is szembesülnek. A cégvezető megjegyezte: a ScottishPower csak a múlt héten nyolcezer, az energiaszámlák miatt aggódó ügyfelük hívását fogadta, közülük sokan életükben először szembesülnek hasonló helyzettel.
A vezérigazgató egy „hiányalap” létrehozását javasolta a kormánynak, amelynek keretéből ezer fontot engednének el a rászoruló, illetve energiaszegénységben élő családok számláiból, a „kölcsönt” pedig tíz éven belül kellene visszafizetniük a háztartásoknak.
Az októberben várható újabb rezsiemelkedés a 27 millió brit háztartás 30-40 százalékát taszíthatja „energiaszegénységbe”, azaz olyan szorult pénzügyi helyzetbe, amelyben a háztartás fenntartói a rezsiszámlákra kénytelenek költeni jövedelmük jelentős részét.
Az energiaszegény háztartások aránya jelenleg is magas a briteknél: Angliában 13, Walesben 12, Skóciában pedig 25 százalék. Minderre az Eon vezérigazgatója, Michael Lewis hívta fel az alsóházi bizottság figyelmét és hasonló véleményt fogalmazott meg Chris O’Shea, a Centrica vezérigazgatója, valamint Simone Rossi, az EDF vezérigazgatója is.
Szerintük a rezsiköltségek égbe szökésével kialakuló válsághelyzet miatt „példátlan kormányzati intézkedésekre van szükség”.
O’Shea felhívta a figyelmet arra is, hogy a Centrica fizetési mulasztásokkal terhelt ügyfeleinek száma az elmúlt egy évben 125 ezerről 716 ezerre emelkedett.
A tavaly csődbe ment Bulb Energy vezérigazgatója, Hayden Wood a képviselőknek elárulta, hogy „jelenleg nem aktív” vezetőként továbbra is felveszi a vállalat novemberi összeomlása előtt folyósított 250 ezer fontos fizetését. Korábban a Bulb volt a legnagyobb szolgáltató a szigetországban működő 29 vállalat közül, amelyek a tavalyi év közepétől jelentkező váratlan energiaár-emelkedések következtében csődbe mentek. A Financial Times szerint az állami beavatkozás a vállalat megmentése érdekében várhatóan több mint kétmilliárd fontjába – azaz közel kilencmilliárd forintba – kerül majd a brit adófizetőknek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
