Ha tél, akkor leginkább hóra, szánkózásra, síelésre vágyik az ember. És nem csak a gyerekek! A felnőttek sem vetik meg ezt a szórakozást. Ám mivel az alföldi részeken évek óta ritkán örülhetünk a hónak, ezért sokan felkerekednek, és a hegyekben keresik ezeknek az élvezeteknek a lehetőségét. S akár találunk síelésre, szánkózásra, hófánkozásra alkalmas havat, akár nem, a csánozást mindenképpen kipróbálhatjuk.
Bár a csánozás bármely évszakban élvezhető, a téli hónapokban különösen vonzóvá válik. A hófödte táj és a hideg levegő éles kontrasztot teremt a forró víz kellemes érzésével, ami egyedülálló élményt nyújt. Az élmény nemcsak testi, hanem szellemi felfrissülést is hoz, lehetőséget biztosítva a természet közelségében való feltöltődésre. Az üstben fürdőzés, vagyis a csánozás nemcsak egy különleges hagyomány, hanem egy élmény, amely összeköti a múltat és a jelent. Legnagyobb kultusza Lumsoriban van.
Lumsori, magyar nevén Rónafüred a Perecsenyi járás festői szépségű kis települése, mely a Turica patak völgyében, a Róna-havas lábánál fekszik, Ungvártól mintegy 40 kilométerre. Öt-hat évvel ezelőtt jutottam el először Rónafüredre, egy turisztikai kiadványhoz gyűjtve anyagot. A csodálatos táj lenyűgözött. Emellett a sok hatalmas üst keltette fel a figyelmem, melyek alatt lobogott a tűz. A férjem meg is jegyezte: valószínűleg hasonló üstöket használnak az ördögök a pokolban. Itt több tucatnyi helyen is aláfűtenek az ember alá!
A település elején található Vadász tanyán (Miszlivszka szagyiba) van – két kisebb mellett – a vidék legnagyobb csánja, legalábbis az üzemeltetők szerint. Ebbe egyszerre 16 ember ülhet bele, hogy aztán a különböző gyógynövényekkel még hatásosabbá tévő forró vízben ücsörgés után az üstből a mellette csordogáló hegyi patak friss vízében mártózzanak meg. Ez állítólag nagyon jótékony hatással bír az ízületi, reumás, a szív- és érrendszeri betegségekre, de nagyon pozitív hatással van az idegrendszerre is.
Nemhiába volt Rónafüred már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is igen népszerű fürdőhely! A Vadász tanya Koliba éttermének tulajdonosai étlapjukon azt latolgatják, honnan ered ez a fürdési szokás. Humoros feltételezésük szerint valószínűleg még a tatár horda hagyta maga után ezeket az edényeket, hisz ők abban az időben ebben készítették a piláfot, esetleg az osztrák nemesek az ördögtől vásárolták meg a receptet és a licenzet… Ami azonban köztudott, később a közeli Turja-Remetén öntötték ezeket az edényeket.
Az ásványvízforrásoknál az első vízgyógyászati kezeléseket az 1600-as években végezték; az emberek a hideg ásványvizet egy favályúba öntötték, és felforrósított köveket dobtak bele, majd beugrottak a vízbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében öntöttvas üstök váltották fel a fatartályokat. A hatalmas, ezerliteres edények alatt tüzet gyújtottak, s a vizet kb. 40-45 fokosra melegítették. A fürdővízhez ásványvizet is öntöttek, és gyógynövényeket szórtak bele. Ez a különleges fürdőzés ma is hagyományos módon és eszközökkel történik. Az üstöket a patak partján állítják fel, általában a szabad ég alatt. A forró vízben való ellazulás után ugyanis ajánlott gyorsan megmártózni a hűs patakban: a váltófürdő nem csupán élénkítő hatású, de kúraszerűen alkalmazva a szervezet ellenálló képességét is javítja.
Ahhoz, hogy kellemes legyen a fürdő, a víznek 36-37 fokosnak kell lennie. Ezt követően fokozatosan emelik a víz hőfokát addig, amíg azt a fürdőző el tudja viselni. Ez általában olyan 40-42 fok közötti hőmérséklet szokott lenni. Negyed óra fürdés után az emberek kiszállnak az üstből és megmártóznak vagy a patakban, vagy pedig a medencében. Ez ahhoz kell, hogy lehűtsék a testüket. Ezután visszatérhetnek a forró vízbe. Ezt az eljárást 4-5 alkalommal kell megismételni – vélik a fürdőmesterek.
A szeánsz többnyire a forró üstben kezdődik, a bátrabbak azonban már előtte is megmártózhatnak a jeges patakvízben. Ezek után úgy tűnik, mintha a pokol tüzén égő csánba másznánk bele, azonban az érzés először bizsergető, majd nagyon kellemes. Az ilyen fürdőket üzemeltetők a fürdőzés mellé finom erdei gyümölcsteát is biztosítanak.
Az üstben való fürdőzést egyébként kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Külön kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízben is lehet fürödni. A hideg-meleg váltakozás serkenti a vérkeringést és fokozza a bőr regenerációs folyamatait. Maga a procedúra több betegség – pl. lumbágó, reuma – kezelésére is alkalmas, emellett a csánozás jótékony hatásai közé tartozik a stressz csökkentése, a fáradtság elűzése, valamint a test immunrendszerének erősítése. A helyi legendák szerint, ha ezt a kúrát rendszeresen alkalmazzák, a résztvevők búcsút inthetnek számos betegségnek.
A hat évvel ezelőtti anyaggyűjtő körútunk során egyébként meggyőződtünk róla, a Kárpátok számos üdülőhelyén biztosítanak csánozási lehetőséget, s azok igencsak népszerűek a turisták körében.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
