Emmanuel Macron francia államfő Élisabeth Borne eddigi munkaügyi minisztert nevezte ki hétfőn miniszterelnöknek a távozó Jean Castex helyére, aki a hagyományoknak megfelelően benyújtotta lemondását a három héttel ezelőtt újraválasztott köztársasági elnöknek.
Harminc év után lett ismét nő a miniszterelnök Franciaországban. Az Ifop közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a franciák 74 százaléka előzetesen azt szerette volna, ha az elnök nőt nevez ki miniszterelnökké - írja az MTI.
Emmanuel Macron elnök délután hivatalában fogadta Jean Castexet, aki személyesen adta át lemondólevelét.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint az április 24-én öt évre újraválasztott államfő Élisabeth Borne-t „nevezte ki miniszterelnöknek, és megbízta a kormányalakítással”.
Ezt követően, hétfő este a hatalomátadást a korábbi és az új miniszterelnök között élőben közvetítették a francia televíziók.
Az államfő már a megválasztását követő első nyilvános megjelenésén, április végén jelezte, hogy a szociális és környezetvédelmi kérdések iránt érzékeny kormányfőt szeretne kinevezni.
A 61 éves Élisabeth Borne 2020 óta vezette a munkaügyi tárcát, 2019 és 2020 között környezetvédelmi, 2017 és 2019 között pedig közlekedési miniszter volt. A technokrata politikus korábbi szocialista kormányok idején miniszteri tisztségviselőként dolgozott, s a francia államvasutak (SNCF) stratégiai igazgatója is volt. 2017-ben csatlakozott Emmanuel Macron pártjához, s azóta valamennyi kormányának a tagja volt.
A Macron-tábor bal szárnyához tartozó új kormányfő legfőbb feladata az államfő által már bejelentett szociális reformok, mindenekelőtt a nyugdíjreform végrehajtása lesz.
Édith Cresson, aki eddig az egyetlen nő, aki francia miniszterelnök volt a szocialista Francois Mitterrand államfősége idején – 1991 és 1992 között alig 11 hónapig –, a BFM hírtelevízióban „nagyon jó választásnak” nevezte az új kormányfőt,
de sajnálatának adott hangot amiatt, hogy ilyen sokat kellett várni arra, hogy ismét nő vezesse a francia kormányt.
A kormányfő személye elsősorban azért fontos, mert jelzi azt, hogy a köztársasági elnök milyen irányt kíván adni a következő öt évben a belpolitikájának. Míg Emmanuel Macron előző két miniszterelnöke, Édouard Philippe és Jean Castex a konzervatív táborból érkezett, Élisabeth Borne a reformpárti baloldalhoz tartozik.
Emmanuel Macron újraválasztása napján ígéretet tett arra, hogy módszert fog váltani, s jobban tekintettel lesz a társadalmi elégedetlenségekre, amelyeket 2018-ban és 2019-ben az úgynevezett sárgamellényes mozgalom jelenített meg.
A néhány napon belül megalakuló új kormány első intézkedéseinek célja várhatóan az lesz, hogy a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon biztosítani tudja a parlamenti többséget az államfőnek a további kormányzáshoz. Ha most tartanák a választásokat,
a felmérések szerint Emmanuel Macron pártja megkapná az abszolút többséget a nemzetgyűlésben.
Időközben azonban a elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után összefogtak a szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és radikális baloldaliak, akiknek nem titkolt célja a többség megszerzése a nemzetgyűlésben.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
