Csehország, Szlovákia és balti államok után Románia is kiutasított hétfőn egy orosz diplomatát.
A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt - írja az MTI.
A MAE döntését hétfőn közölték az orosz féllel,
amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba.
Bár a kommüniké nem részletezi a kiutasítás okait, a román média szerint az egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése, ugyanakkor felidézik, hogy Aurescu a napokban nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban.
A román diplomácia vezetője a múlt héten leszögezte: Románia az uniós külügyminiszterek értekezletén egyértelművé tette Csehország melletti szolidaritását. Az Európai Unió múlt kedden teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek.
Aurescu ugyanakkor a - georgiai és ukrán részvétellel regionális biztonsági csúcstalálkozóvá bővült - múlt heti román-lengyel-török külügyminiszteri találkozó házigazdájaként több ízben szót emelt az orosz csapatok Ukrajna határainál és "az illegálisan annektált Krím félszigeten" történt összevonása ellen,
a román-lengyel-török külügyminiszter közös bukaresti nyilatkozata pedig a NATO "védelmi és elrettentő szerepének erősítését" szorgalmazta.
Ezzel kapcsolatban Valerij Kuzmin a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán úgy vélekedett: "Romániának nincs amiért aggódnia a kelet-ukrajnai helyzet miatt, kivéve persze amennyiben saját elhatározásból vagy stratégiai partnereinek kezdeményezésére részt venne valamilyen, a NATO-központ forrófejű tisztségviselői által kidolgozott katonai kalandban".
Aurescu egy tévéinterjúban többé-kevésbé burkolt fenyegetésként értékelte a nagykövet szavait, és leszögezte: aki Romániát fenyegeti, az a NATO-t fenyegeti. Hozzátette: sajnálatos, hogy az orosz diplomácia 17 évvel Románia NATO-csatlakozása után sem vette tudomásul, hogy "Románia maga a NATO", vagyis nem holmi katonai kalandorok oldalvizén evez,
hanem része a védelmi szövetség döntéshozatalának.
A román diplomácia vezetője ugyanakkor azt állította: az orosz csapatvisszavonásról szóló bejelentés egyben azt is jelenti, hogy az ukrán határ közelébe hozott nehézfegyverzet helyben marad, nyilván nem őrizetlenül, és bármikor felhasználható arra, hogy Oroszország újabb aggasztó helyzetet alakítson ki a Fekete-tenger térségében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
